Az energia- és klímasokkok korszakát éljük, az elmúlt években egymást követő válságoknak lehettünk tanúi a fosszilis energiaellátás terén, az ukrajnai háború és a közel-keleti krízis pedig egyértelművé tették:

a fosszilis energia se nem olcsó, se nem megbízható

- mutatott rá Bart István, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium villamosításért és dekarbonizációért felelős helyettes államtitkára a hétfői Budapest Geothermal Energy Summit geotermikus energia konferencia nyitóelőadásában.

2026-ra a klímaváltozás is tagadhatatlan valósággá vált: Az idei rendkívül erős El Niño jelenség annyira leapasztotta a Duna vízszintjét, hogy augusztusban hetekre szinte teljesen le kellett állítani a Paksi Atomerőművet, Magyarország egyetlen nukleáris erőművét. Helyzetértékelése szerint,

bár a hőhullám és az aszály okozta teljes kár végső összesítése még várat magára, annyi már most bizonyos, hogy pusztán a többlet áramimport 100 millió eurójába került az országnak; energia- és vízügyi forradalomra van szükség Magyarországon

– idézte Magyar Péter miniszterelnököt.

A klíma- és energetikai helyzet egyszerre minden eddiginél reménytelenebb, de egyben reménytelibb is - fogalmazott Bart István.

A Föld éghajlata évről évre romlik; ami ma szélsőség, az a következő évtizedben az átlag lesz. Ugyanakkor biztató, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának döntő többségét kiváltó technológiák már kereskedelmi forgalomban is elérhetők; mi több, ezek rendszerint olcsóbbak a fosszilis alternatíváknál – legyen szó akár a kezdeti beruházási költségről, akár a teljes életciklusra vetített kiadásokról. A tiszta technológiák egyre tökéletesednek, így például az elektromos járművek és a hőszivattyúk ma már versenyképesek a fosszilis tüzelőanyaggal működő autókkal és fűtőberendezésekkel.

Évtizedeken át foglalkoztam a ’zöld kontra olcsó’ dilemmájával, ám ez a régi probléma mára jórészt megszűnt

- mondta (utalva klímapolitikai szakértői tapasztalataira is). Az új feladat szerinte már arról szól, hogyan fektessük be a lehető legnagyobb összeget a lehető legrövidebb idő alatt, így a tiszta energiába történő beruházások lényegében versenyt futnak a klímaváltozással.

Energy Investment Forum 2026

Az őszi energetikai csúcskonferenciánkon Molnár Gábor, az Arctic Green Terv ügyvezető igazgatója tart előadást Földhőből üzleti lehetőség: hazai példák, beruházói szempontok címmel.

Információ és jelentkezés

Ezt követően az államtitkár beszélt az új kormány energiapolitikai céljairól is.

Rövid távon gondoskodnunk kell arról, hogy jobban felkészüljünk a következő hőhullámra és aszályra, ehhez pedig számos intézkedésre van szükség - mondta a helyettes államtitkár, kiemelve a nagyobb tárolókapacitás szükségességét. Magyarországon jelenleg gyors ütemben épülnek ki az akkumulátoros tárolókapacitások, így arra számítunk, hogy a következő nyárra már sokkal kedvezőbb helyzetben leszünk.

Közép- és hosszú távon stratégiai célunk a földgáz és a kőolaj megújuló energiaforrásokkal való kiváltása kell, hogy legyen

- jelentette ki.

A megújuló energiaforrások ma már klímabarát, hatékony és megfizethető energiát kínálnak – igaz, mindezt jelentős kezdeti beruházások árán. Az új szakpolitikai megközelítés két kulcsfontosságú pillére már megvalósult:

• a kormány augusztusban 700 MW-os szélenergia-kapacitásra írt ki pályázatot – és ez még csak a kezdet –, emellett pedig
• RRF (az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköze) forrásokat is felhasznál a villamosenergia-hálózat megerősítésére, amiből mintegy 1,4 milliárd eurót fordítunk hálózatfejlesztésre - fejtette ki.

A rendezvényen első alkalommal hangzottak el információk az új magyar kormány készülő energiastratégiájáról a geotermikus energia vonatkozásában. A politikus előadása szerint az olaj és a földgáz kiváltásának elsődleges eszköze a villamosítás,

amiben az elektromobilitás mellett a kormány véleménye szerint fontos szerep jut a geotermikus energiának is

– legyen szó akár mélyfúrású geotermikus kutakból származó hőenergiáról, akár sekély mélységű, talajhő-hasznosító hőszivattyúkról.

A geotermikus alapú villamosenergia-termelés pedig a jövőben megoldást kínálhat a megújuló energiaforrások korlátaira, vagyis az energiaellátás szakaszos jellegére és szezonális ingadozására - emelte ki.

Elmondása szerint egyelőre ugyan még túl korai lenne részletekbe bocsátkozni a kormány, illetve a szaktárca Magyarország új, átfogó energiastratégiájával kapcsolatos elképzeléseiről, de azt már most ki lehet jelenteni, hogy

a hazai geotermikus erőforrások fejlesztése a stratégia fontos eleme lesz.

Feltehetően részben kedvező geológiai adottságainak köszönhetően – Magyarország a geotermikus energia terén mindig is a lehetőségeihez képest kiemelkedő teljesítményt nyújtott; ugyanakkor az elmúlt években a beruházások mértéke elmaradt a bennünk rejlő potenciáltól, ezen pedig változtatni szeretnénk - fogalmazott, hozzátéve: célunk a sekély és a mély geotermikus erőforrások hasznosításának fejlesztése, emellett pedig kiemelten érdeklődünk a geotermikus alapú villamosenergia-termelés iránt is.

Magyarország geotermikus potenciálja figyelemreméltó, a szénhidrogén-kutatásnak, illetve -kitermelésnek köszönhetően jól feltárt, és már rendelkezünk a terjeszkedését támogató intézkedésekkel is - mondta.

Magyarország geotermikus energiafelhasználása már jelenleg is meghaladja (2025: 8,2 petajoule - PJ) a 2026-ra kitűzött célt (8 PJ), és jó úton halad afelé, hogy 2030-ra elérje a Nemzeti Földhő Stratégiában (illetve Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepcióban) célul meghatározott 12–13 PJ-os szintet.

A jelenlegi mintegy 1,1 gigawattos (GW) hazai beépített geotermikus teljesítmény a legmagasabb a régióban, de ez szinte kizárólag hőtermelési célú (termikus) teljesítményt takar. Ebből mintegy 270 megawatt (MW) a táv- és települési hőellátást szolgálja.

A 15 aktív fúrási projekttel és 24 kiadott engedéllyel Magyarország Németország után a második legaktívabb uniós ország az új geotermikus távhő- és távhűtési projektek fejlesztése terén.

A még az előző kormány által indított támogatási rendszerben hozzávetőleg 41 milliárd forintos pályázati forrás szolgálja az új és jövőbeli geotermikus beruházások ösztönzését a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében (fúrási kockázat csökkentése, kedvezményes hitel és geotermikus villamosenergia-termelés támogatása). 2026 júliusában az új kormány egyszerűsítette a geotermikus projektek engedélyezését is: megszűnt a Geotermikus Energia Bizottság; eltörölték a budapesti koncessziós kötelezettséget és országosan visszaállították az „érkezési sorrend” elvén alapuló engedélyezést.

Az elmúlt években a beruházások mértéke sem állt összhangban a lehetőségeinkkel, ezen pedig a kormány változtatni kíván, mind a sekély, mind a mély geotermikus erőforrások hasznosítása terén, emellett nagy érdeklődéssel tekint a geotermikus alapú villamosenergia-termelésre is.

Mindehhez azonban elengedhetetlen annak figyelembevétele, hogy a tőke a szabályozási stabilitást keresi, miközben a kiszámíthatatlan szakpolitikai fordulatok elriasztják a befektetőket - figyelmeztetett. „A tőke és a fejlődés oda megy, ahol biztonságban érzi magát; ha a szabályok hétfőről keddre váratlanul megváltoznak, a befektetők elfordulnak” - idézte Bart István előadása végén Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert.

Címlapkép forrása: Arnaldur Halldorsson/Bloomberg via Getty Images