„A 2027-es költségvetésben lesz döntés a SZÉP-kártyáról is” – jelentette ki Magyar Péter. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a kormány dolgozik az intézkedésen.

Az ATV Egyenes Beszéd című műsorának interjúja végén arról kérdezték, mi lesz a korábban bejelentett juttatással, amelynek első részét eredetileg még az idei őszre tervezték.

Magyar Péter májusban az RTL-nek arról beszélt, hogy a nyugdíjasok már 2026 negyedik negyedévében megkaphatják a kampányban megígért támogatás. Felmerült az is, hogy a juttatást nem egy összegben, hanem negyedévente folyósítják. Ebben az esetben az évi 200 ezer forintra jogosultak háromhavonta 50 ezer, az évi 100 ezer forintra jogosultak pedig 25 ezer forintot kaphatnának.

A Tisza Párt nyugdíjprogramja szerint a 250 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők évi 200 ezer, a 250 és 500 ezer forint közötti nyugdíjat kapók pedig évi 100 ezer forint támogatáshoz jutnának nyugdíjas SZÉP-kártyával. Az 500 ezer forint feletti nyugdíjjal rendelkezők nem lennének jogosultak a juttatásra. A program szerint a kártyán lévő összeg élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre lenne felhasználható.

A kormánypárt tájékoztatása szerint szerint a nyugdíjasok 97 százaléka lenne jogosult a támogatásra.

Az interjúban a miniszterelnök a 2027-es költségvetésről is beszélt. A Portfoio összefoglalója szerint azt mondta, jelenleg 1,8 százalékos az infláció, amely szerinte évtizedek óta nem volt ilyen alacsony, a költségvetés viszont nagyon rossz helyzetben van. Egy fenntartható büdzsé összeállításán dolgoznak, amelyben a béremelések mellett családipótlék-emelés, adócsökkentés és az egészséges élelmiszerek áfájának mérséklése is szerepelne. Közben csökkenteni kell a költségvetési hiányt, hogy olcsóbban lehessen finanszírozni az országot – mondta.

Magyar Péter szerint a kormány két lépésben jelentős béremelést adna a szociális ágazat dolgozóinak, de nem egységesen, mert a szakterületen belül jelentős eltérések vannak. A pontos mértéket a jövő évi minimálbérrel, az adócsökkentésekkel és a 2027-es költségvetés összeállításával együtt határozzák meg.

A költségvetés mozgásteréről úgy fogalmazott: „Átvettünk egy kivéreztetett költségvetést 8,3 százalékos hiánnyal, felelőtlenség lenne minden vállalást egyszerre teljesíteni.” Később hozzátette: „bedönteni egy költségvetést nem lehet”. Azt mondta, olyan büdzsét szeretnének összeállítani, amelyben a béremelések mellett a családi pótlék emelése, az adó- és áfacsökkentések, valamint a hiány mérséklése is elfér.

A miniszterelnök szerint a 2027-es költségvetés tervezetét október közepe körül kell eljuttatni a Költségvetési Tanácshoz, így addigra a főbb adó-, bér- és kiadási döntéseket is le kell zárni. A szociális ágazat béremelésének nagyságáról ezért konkrét számot még nem mondott.

A Volánbusz-ügyben történt letartóztatásokról szóló kérdésre úgy felelt: egy miniszterelnöknek nem feladata kommentálni a bíróság döntését. „A mi feladatunk az, hogy biztosítsuk a jogszabályi környezetet, a nyomozóhatóságok függetlenségét, az igazságszolgáltatás működését” – tette hozzá.

Az MTI összefoglalója szerint kiemelte, fontos mozzanat lesz, hogy a köztársasági elnöknek új legfőbb ügyészt kell jelölnie. Orbán Viktor korábbi miniszterelnököt idézve azt mondta: „minden fel van jegyezve, semmi sincs elfelejtve”, ez pedig szerinte a hatóságoknál is így működik, de időt kell adni nekik.

Magyar Péter az uniós forrásokról azt mondta, hogy rengeteg feltételt kellett teljesíteniük a pénzek hazahozatalához. Jelezte, hogy az Erasmus-program lépésről lépésre újraindul, és reményei szerint a második félévre már akár pótjelentkezésekkel nagyobb számban is pályázhatnak magyar hallgatók.

Arra a kérdésre, hogy mikor érkeznek az uniós pénzek, azt mondta: folyamatosan kapják a visszaigazolásokat, sok dokumentumot küldtek Brüsszelbe, és az utolsó eurócentnek december végéig be kell érkeznie Magyarországra, de lesznek olyan területek, ahol esetleg nem így lesz.

A miniszterelnök beszélt a csütörtöki bejeltéséről is, amely szerint automatikus vagyonosodási vizsgálatot vezetnek be a politikusoknál, és visszamenőleg is ellenőrzik a magas tisztségeket betöltőket. A vizsgálatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) végzi majd, és kiterjed a miniszterelnökre, a miniszterekre, az államtitkárokra, a képviselőkre, a kormánybiztosokra és a miniszterelnöki biztosokra.

Magyar Péter szerint nem politikusok vizsgálnak majd politikusokat, hanem a NAV végzi a vagyonosodási vizsgálatot. A kockázatelemzést szükség esetén tételes adóvizsgálat követheti, és ha adóhiányt vagy bűncselekmény gyanúját állapítják meg, az ügy átkerülhet a NAV bűnügyi területéhez, illetve értesítik az illetékes hatóságokat.

„Ezt nem kell megszoknunk” – mondta arra utalva, hogy szerinte az elmúlt évtizedekben megszokottá vált, hogy a politikusoknak idővel kastélyuk, birtokuk vagy megmagyarázhatatlan megtakarításuk lesz. A vagyonosodási vizsgálat a Tisza egyik fontos vállalása volt, és Magyar szerint korrekt eljárás lesz: „nem bosszúról van szó”, hanem arról, hogy kiderüljenek a dolgok, és a törvény előtt valóban egyenlőek legyenek az emberek.