GazdaságSzerző: index 1 órával ezelőtt 4 percnyi olvasás
Megvenné a bezárt posta épületét Óbuda, ha a Magyar Posta újranyitja azt.
Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere levélben fordult a Magyar Posta Zrt. vezetéséhez, miután az önkormányzat értesült arról, hogy értékesítésre hirdették meg azt a Római téri ingatlant, amelyben korábban posta működött. A polgármester szerint mielőtt véglegesen lemondanának a szolgáltatás helyreállításának lehetőségéről, érdemes lenne közösen megvizsgálni, milyen feltételekkel nyithatna újra a Római téri posta.
A polgármester három konkrét javaslatot fogalmazott meg. Az első az ingatlan sorsára vonatkozik: az önkormányzat értékbecslést követően kész megvizsgálni a megvásárlás lehetőségét, ha ez szükséges ahhoz, hogy a postai szolgáltatás visszatérjen. Kiss László azt kérdezi a levélben, hogy a Magyar Posta nyitott lenne-e arra, hogy az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanban ismét postai szolgáltatást működtessen.
A második javaslat a lapterjesztésre vonatkozik. A polgármester azt kezdeményezné, hogy a kerületben újra a Magyar Posta végezze a lapterjesztést, ami szerinte további bevételi forrást jelentene a társaságnak az egyéb postai szolgáltatások mellett.
A harmadik felajánlás a postai dolgozókat érinti. Az önkormányzat kész megvizsgálni egy olyan megállapodás lehetőségét, amelynek keretében a III. kerületben dolgozó postai alkalmazottak havi 30 ezer forintos önkormányzati bérkiegészítésben részesülhetnének. A polgármester szerint ha a Magyar Posta vezetése nyitott erre, közösen kidolgoznák ennek jogi és gyakorlati feltételeit.
Kiss László a levelében korábbi eredményekre is hivatkozott. Az önkormányzat és a Magyar Posta között kialakult együttműködésnek köszönhetően szerinte sikerült megmenteni a Pethe Ferenc téri postát, és újra elérhetővé tenni a postai szolgáltatást a Csillag Centerben.
Ezek a példák azt mutatják, hogy ha az önkormányzat és a Magyar Posta közösen keresi a megoldást, akkor még nehéz körülmények között is van lehetőség a helyi postai szolgáltatások megőrzésére
– írta.
A polgármester szerint a posták működése olyan alapvető helyi szolgáltatás, amelyre különösen az idősebbek, a digitális ügyintézést kevésbé használók és a nehezebben közlekedők számítanak.
Egy-egy kisposta bezárása ezért egy egész városrész életére hatással van
– fogalmazott, majd személyes egyeztetést kezdeményezett a Posta vezetésével.
A levél lényegét Kiss László a közösségi oldalán is összefoglalta.
Postabezárás helyett együttműködést!
– írta, majd három pontban sorolta a ötleteit: a Posta ne adja el a Pók utcai irodáját, újra terjeszthesse az újságokat, hogy bevételhez jusson, az önkormányzat pedig pótlékkal támogatná a kerületi postásokat, hogy a pályán maradjanak.
A levél előzménye, hogy a Magyar Posta országszerte 16 településen 21 egykori hivatal ingatlanját bocsátotta eladásra, köztük a Római téri épületet is. A III. kerületben a helyiek korábban aláírásgyűjtést indítottak a kisposta megmentéséért, az ingatlan meghirdetése azonban minimálisra csökkentette az újranyitás esélyét. Kiss László augusztusban kifogásolta, hogy az önkormányzatot előzetesen egyáltalán nem tájékoztatták az értékesítési tervekről, és már akkor jelezte, hogy tárgyalásokat kezdeményez a Posta vezetésével.
A postai hálózat leépítése 2022 novemberében indult, amikor a Magyar Posta 210 településen 366 hivatalt zárt be, a 25 százalékos állami költségcsökkentési elvárásra és a 20 milliárd forintos energiaköltség-többletre hivatkozva. A lépést akkor átmeneti intézkedésnek ígérték, az érintett posták többsége azonban zárva maradt. Míg 2021-ben még 2430 saját üzemeltetésű posta működött Magyarországon, ez a szám a 2022-es bezárásokkal 1890-re esett vissza, 2025-ben pedig már csak 1213 olyan postai szolgáltatóhely volt, amelyet a Magyar Posta üzemeltetett.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Nagy Tamás / Index)
Napi