A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) csütörtöki közleményében az árrésstop haladéktalan kivezetését sürgette. A kamara szerint az intézkedés bevezetése rendkívüli inflációs helyzetben rövid távon indokolható eszköz volt, de nem válhat a gazdaság működésének tartós modelljévé. A szervezet közlése szerint az ágazat területén működő valamennyi vállalkozói érdekképviselettel egyetértésben támogatják a kivezetést.

Az MKIK szerint a jelenlegi gazdasági környezet kedvez a lépésnek. A Központi Statisztikai Hivatal júliusi adatai szerint az élelmiszerek ára éves összevetésben 4,4 százalékkal csökkent, miközben a mezőgazdasági termelői árak 13,9 százalékkal mérséklődtek. A Magyar Nemzeti Bank júniusi inflációs jelentése szerint pedig az árrésstop akkori kivezetése csak átmenetileg, legfeljebb 0,4 százalékponttal emelte volna az inflációs pályát – a jegybank elemzése alapján a kivezetés mellett is 3 százalék alatt maradhat az infláció 2026-ban és 2027-ben, 2028-ban pedig elérheti a középtávú inflációs célt.

A kamara szerint a tartós állami árrésszabályozás torzítja a versenyt, rontja a vállalkozások alkalmazkodási, beruházási és fejlesztési lehetőségeit, növeli az importnyomást, és feszültséget okoz a hazai termelők, feldolgozók, beszállítók és kereskedők körében. A piaci torzulások az MKIK szerint különösen érzékenyen érinthetik a kisebb és közepes vállalkozásokat, valamint a vidéki kereskedelmi hálózatot.

A közlemény kitér arra is, hogy bár a szabályozás formálisan csak az évi egymilliárd forintot meghaladó árbevételű kiskereskedelmi szereplőkre vonatkozik, a gazdasági következmények szélesebb körben jelentkeznek. A nagyobb, gyakran nemzetközi háttérrel rendelkező láncok bizonyos esetekben képesek a veszteségeiket más termékcsoportokon vagy más piacokon kompenzálni, míg a kisebb, jellemzően vidéki üzletek mozgástere korlátozottabb. Az árrésstop alá eső termékek ezeknél a vállalkozásoknál a forgalom számottevő részét jelenthetik, ezért a kamara szerint a tartós árréskorlátozás közvetlenül veszélyeztetheti a jövedelmezőségüket és a működésük fenntarthatóságát.

Az MKIK hangsúlyozta, hogy az álláspontja következetes. A kamara már 2026 februárjában, az Európai Bizottság delegációjával az éves jogállamisági jelentés kapcsán folytatott egyeztetést követően jelezte, hogy az árrésstop és a hasonló közvetlen árszabályozási beavatkozások rövid távon hozzájárulhatnak a fogyasztói árak mérsékléséhez, tartós alkalmazásuk azonban nem piaci alapú megoldás, torzítja a versenyt és megbontja a természetes piaci mechanizmusokat. A szervezet főtitkára 2026. április 22-én a Pénzcentrumnak úgy fogalmazott, hogy „az ilyen típusú árintézkedéseknek időben korlátozottnak, kiszámíthatónak és fokozatosan kivezethetőnek kell lenniük”.

A közlemény zárása szerint a vállalkozásoknak kiszámítható működési környezetre, a fogyasztóknak pedig stabil és átlátható árviszonyokra van szükségük.

Az árrésstop kivezetése ma már nem elvi kérdés, hanem olyan időzítési és végrehajtási feladat, amelyet felelősen, de indokolatlan késedelem nélkül kell megoldani

– hangsúlyozta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.

(Borítókép: Árstopra figyelmeztető kiiírás egy bevásárlóközpont bejáratánál. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)