GazdaságSzerző: vg 1 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Szénhidrogénkrízis idején a fekete arany a megmentő.
Hideg tél esetén szénhiány lehet Lengyelországban. Bár az ezt előrevetítő nagyvállalati vezetőt e közléséért azonnal kirúgták, a Money.pl adatokkal támasztotta alá, hogy valóban nehézségek várható az energia-, illetve energiahordozó-ellátás terén.
Andrzej Gajewski – aki tehát már nem vezérigazgató az Orlen Termikánál – néhány napja egy fűtési fórumon azzal érvelt borúlátó előrejelzése mellett, hogy miközben Lengyelország már az elmúlt télen is több szenet használt, mint az előzőben, a gondokat azóta csak tetézte, hogy a Hormuzi-szoros eseményei miatt romlott Európa földgáz- és kőolajellátása. Ilyen helyzetben a szén a közel-keleti nyersanyagellátástól megfosztott világ számára mentőövvé vált, főleg, mivel ráadásul meg is drágult az olaj és a gáz.
Ám miközben Andrzej Gajewskinek az állásába került a nyíltsága, az adatok megerősítik az aggályait. Az idén éves szinten 7 százalékkal nőtt a lengyel villamosenergia-termelés szénfelhasználása az első negyedéves számok alapján, aszénimport pedig 168 százalékkal 3,06 millió tonnára emelkedett.
A bányavállalatok ezért megnövelték a termelési terveiket. Európa legnagyobb széntermelője, a Polska Grupa Górnicza (PGG) több mint 1 millió tonnát tett rá a 2026-os, 15-15,5 millió tonnás céljára annak ellenére, hogy ezt most elég nehéz teljesíteni, mert a vállalat éppen egy jelentős átalakuláson megy át: két bányaüzemet már bezárt, és az év végéig elküld több mint 5000 alkalmazott. De a társaság így is kénytelen növelni a termelését Łukasz Deja vezérigazgató szerint, mert a december elején még kétmillió tonnás készletei az év végére elfogytak. Ez azt jelenti, hogy a vállalat közel 3 millió tonnával több szenet fog eladni, mint amennyit tervezett. A társaság tavaly 16,1 millió tonna szenet termelt, míg öt éve 20,3 millió tonnát.
Egy másik nagy lengyel bányavállalat, a Lubelski Węgiel Bogdanka tartja idei, körülbelül 8 millió tonnás termelési célját. Ebből 6 millió tonnát adnak el anyavállalatának, 2 millió tonnára még vevőket keres. A Bogdanka exportlehetőségeit rontja, hogy bár most a két fő célállomása Szlovákia és Csehország, a fő lehetőséget a keleti értékesítés adná, de az kiesett az ukrajnai háború miatt.
Marian Zmarzły energiaügyi miniszterhelyettes szerint közös terv nélkül működnek
ami kezdi veszélyeztetni az egész rendszer kohézióját. Hangsúlyozta, hogy a bányákat és erőműveket úgy kell bezárni, hogy az ne ássa alá az ország energiabiztonságát. Mivel pedig úgy látja, hogy a területen „minden megvalósított terv következetlen, és hiányzik a koordináció, javasolta az átalakítás optimalizálását.
Wojciech Balczun, az államvagyonért felelős miniszter néhány napja egy katowicei konferencián arról beszélt, hogy az idei energiahelyzet a szénre kényszerítette az új hangsúlyt, mint a rendszer stabilizáló tényezőjére. Az energiamix folyamatos átalakulása ellenére megnőtt az erőművek belföldi energiahordozó iránti kereslete, emiatt viszont növelni kell a bányászat hatékonyságát. Az idei év ugyanis megmutatta, hogy a szénre nagyobb súly jut az energiatermelésben a vártnál. Most éppen nő a széntermelés, piacstabilizáló tényezőnek pedig éppen az energiaszektor szén iránti kereslete látszik.
Ugyanakkor a megnövekedett széneladás nem hozta a jövedelmezőség arányos növekedését a globális és a lengyel piac drasztikus eltérései miatt. Míg a nemzetközi szénárak nőttek, a lengyelországi bányák csökkenő szerződéses árakkal és hatalmas költségnyomással küzdenek.
A problémát a támogatott árak okozzák Zbigniew Stopa, a Bogdanka vezérigazgatója szerint.
Miközben ugyanis a szén ára a nyugat-európai kikötőkben (CIF ARA index) körülbelül 10 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, a lengyel piacon az erőművek által vásárolt szénpor belföldi ára 14 százalékkal esett. Vagyis a nemzetközi piacok fellendülése nem javította a lengyel erőművek pénzügyi helyzetét.
A PGG látszólag némileg más helyzetben van. A bányászati törvény és az új értékesítési politika által biztosított eszközöknek köszönhetően az idén közel 1,5 milliárd zlotyval növelte a bevételét (de alacsony bázisról), bányászata hatékonyságát 10 százalékkal javította, az egységköltsége pedig 8 százalékkal esett. (Azonban az árbevételének a bázisa alacsony volt.)
A széntől való távolodás jelentősen lelassult 2026-ban Lengyelországban. A váltás erősen függ az új gázblokkok, és végső soron az atomerőművek üzembe helyezésétől. Ezek nélkül a szén marad az alap. (Mellesleg a nyáron Magyarországon is komoly szerep jutott az erősen megcsappant szénalapú energiatermelésre: a paksi blokkok kényszerű termeléscsökkenése idején besegített az ellátásba a lignitblokkokat is működtető Mátrai Erőmű.)
Ráadásul Lengyelország továbbra is importált széntől függ, ami jelentős kockáztat az ellátás stabilitására nézvet a globális feszültségek idején. A távoli piacokról érkező logisztikai láncok bármikor megszakadhatnak, így a belföldi bányászat az egyetlen valódi garancia.
Lengyelországnak még mindig évi több millió tonna szenet használ annak ellenére, hogy távolodik ettől a szennyező tüzelőanyagtól. A következő években is sok szénre lesz szüksége. Nemzeti Energia- és Klímaterve azzal számol, hogy Lengyelországban a kőszénhasználat 2030-ban eléri a 28 millió tonnát.
A szénalapú lengyel áramtermelés tavaly 10 százalékkal nőtt, a szénértékesítés gyorsabban bővült, mint maga a bányászat. Az ipari szénkészletek drasztikusan csökkentek, 4,8 millió tonnáról 1,7 millió tonnára. Lengyelország szénimportjának mintegy 90 százalékkal Kazahsztánból és Kolumbiából származik.
Lengyelország azonban végül eltávolodik a fekete aranytól. A kormány klímaterve szerint az ország kőszénbányászata fokozatosan csökkenve legkésőbb 2049-re megszűnik. A lignitbányászat 2035-ben leáll, de a belföldi szénfogyasztás 2030-ra 19-28 millió tonnára csökken, a forgatókönyvtől függően.
Napi