GazdaságSzerző: economx 1 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
A magyar gazdaság 2026-ban várhatóan 1,8 százalékkal bővül, miközben az éves átlagos infláció ugyanilyen mértékben, 1,8 százalékra mérséklődhet. A növekedést a 7,2 százalékos hiány mellett elsősorban továbbra is a fogyasztás és a szolgáltatások húzzák, míg a beruházások egyelőre gyengék. 2027-től érkezhet az igazi GDP-bővülés, amennyiben a beáramló uniós források mellett az új ipari kapacitások, valamint a javuló külső kereslet is segíti majd a növekedést.
Úgy tűnik, hogy tényleg búcsút inthetünk az Orbán-kormány által okozott gazdasági helyzetnek: láthatóak már a kilábalás jelei, már a statisztikákban is érdemi sebességet ér el a javulás.
Az idei év első felében a bruttó hazai termék (GDP) 1,7 százalékkal emelkedett, amelyet elsősorban a lakossági fogyasztás támogatott. A háztartások tényleges fogyasztása 4,1 százalékkal, fogyasztási kiadásai pedig 4,5 százalékkal nőttek, noha a beruházások volumene továbbra is jelentős, 6,3 százalékos visszaesést mutatott.
Az MBH elemzői 1,8 százalékos GDP-bővülést várnak, ugyanakkor középtávon kedvezőbbé válhat a kép, ha felgyorsul az EU-s források felhasználása, aminek köszönhetően végre bővülhetnek a vállalati beruházások, valamint az új ipari és technológiai kapacitások találkoznak a növekvő külső kereslettel.
„Biztató, hogy az ipari termelés idén – hosszú idő után – végre érdemi növekedést mutat, és az is jó hír, hogy a német ipari hangulatindexek az iráni helyzet ellenére javulnak”
– mondta Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója a pénzintézet sajtóeseményén.
A növekedést ugyanakkor továbbra is jelentős külső kockázatok övezik. Az európai gazdaság strukturális gondjai, a geopolitikai feszültségek és a költségvetési konszolidáció is fékezhetik a bővülést, miközben az euróbevezetéshez szükséges hiánycsökkentés szintén szűkítheti a gazdaságban meglévő forrásokat.
A nyári kamatcsökkentési sorozatot követően az alapkamat jelenleg 5,5 százalékon áll. A bank elemzői óvatos, kiváró álláspontra számítanak a következő időszakban.
Bár az inflációs adatok a vártnál kedvezőbbek, a nemzetközi kamatkörnyezet és a költségvetési folyamatok továbbra is óvatosságra intenek. Idén év végéig maradhat az 5,5 százalékos kamatszint, míg 2027 végére 5 százalékra mérséklődhet az irányadó ráta. Bár a kedvező inflációs kilátások vagy az őszi hitelminősítői döntések akár az év vége előtti kamatvágásnak is teret adhatnának, ennek valószínűsége a romló nemzetközi hangulat miatt lecsökkent.
A forint piacát egyszerre támogatja a magas reálkamat-előny, az alacsony infláció és az euróbevezetés reménye, miközben a geopolitikai feszültségek és az energiaárak emelkedése gyengítik a kurzust.
Az MBH elemzői 2026 végére 370 forintos euróárfolyamra emelték előrejelzésüket – átmenetileg e szint fölé is kerülhet a jegyzés –, míg 2027 végére ismét a 360 forintos euróárfolyamot tartják reálisnak. A kilengések mértékét érdemben befolyásolja majd a költségvetési hiány csökkentése.
A váratlanul kedvező árfolyamok hatására júliusban 1,2 százalékra, közel tízéves mélypontra süllyedt az infláció. Balog-Béki Márta szenior elemző kifejtette, hogy emiatt érdemben lefelé módosították a várakozásaikat: 2026-ban 1,8 százalékos átlagos drágulás várható, míg 2027-ben 2,8 százalék körül alakulhat az éves ütem, így az infláció tartósan a jegybanki toleranciasáv alsó felében maradhat. 2028-ra 2,4 százalékkal számol a pénzintézet. Kockázatot az energiaárak, a közel-keleti konfliktus és az aszály jelentenek, továbbá a dohánytermékek jövedékiadó-emelése idén 0,1, jövőre 0,2–0,3 százalékponttal növelheti a mutatót. Az inflációs cél kilátásba helyezett, nem egy lépésben történő csökkentése fenntarthatóbb lehet – hangsúlyozták.
A munkaerőpiacon vegyes folyamatok zajlanak: míg júliusban új éves csúcsra ugrott a foglalkoztatottság, a munkanélküliek száma második egymást követő hónapja nőtt. A munkanélküliségi ráta idén 4,6, 2027-ben 4,5 százalék lehet. A bérdinamika lassul: az idei 9 százalék feletti béremelkedést jövőre 6 százalék körüli növekedés váltja fel. A gyors reálbér-emelkedés lezárulása nagyobb összhangban áll a termelékenység javulásával és a fenntartható gazdasági növekedéssel.
Az MBH Elemzési Centrum az idei évre 7,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt valószínűsít, ami kedvezőbb a kormányzat 7,5 százalékos céljánál. A hiány kordában tartását a fogyasztásból származó erős adóbevételek, a forrásfelhasználás szigorítása és a csökkenő kamatkiadások támogatják. Az elemzők nem számítanak a GDP 0,5 százalékát kitevő Havária Alap teljes kimerítésére.
2027-re 5,3 százalékos, míg 2028-ra 4,3 százalékos államháztartási hiánnyal számol az MBH.
„A pazarló költségek visszavágásával 2030-ra elérhető a 3 százalékos hiánycél. Ugyanakkor, ha közben az új kormány népjóléti intézkedéseit – például bér- és nyugdíjemelés vagy az egészségügyi és szociális kiadások emelése – is bevezeti, akkor nehezebben érhető el a kitűzött cél. Arra számítunk, hogy a kormány nem fog csalódást okozni”
– hangsúlyozta Árokszállási Zoltán.
A 2027–2028-as évek költségvetési folyamatai kulcsfontosságúak lesznek az euróbevezetés, Magyarország kockázati megítélése és a hosszú távú növekedés szempontjából. A GDP-arányos államadósság az idei év végén 77 százalék körül alakulhat, majd 2027-től csökkenő pályára állhat.
Napi