GazdaságSzerző: portfolio 1 órával ezelőtt 4 percnyi olvasás
Júliusban új történelmi csúcsra emelkedett a jegybanknál vezetett kincstári egységes számla (kesz) egyenlege, mely a kormányzat likvid betéteit tartalmazza. Augusztusban már csökkent az összeg a költségvetési hiány miatt, de még mindig több mint 4000 milliárd forinton ült a kormány. Ez részben az uniós források előfinanszírozásának köszönhető, de a brüsszeli utalások beérkezése után tartósan is magasabb kormányzati betétállományra számíthatunk, ami az MNB sosem látott devizatartalékával párosulva komoly védőhálót jelent Magyarország számára.
Július végén új történelmi csúcsra, 5512,7 milliárd forintra emelkedett a központi kormányzat betéteinek összege – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikájából. Ezen belül 3445,8 milliárdot tettek ki a forint betétek és 2066,9 milliárdot a deviza.
A korábbi csúcs 2021-ben volt, amikor először volt több mint 4000 milliárd forint likvid betéte a kormánynak, devizában pedig csak egyszer,
2009 márciusában volt a mostaninál magasabb az összeg, amikor Magyarország lehívta az IMF-hitelt.
A legfrissebb adatok szerint augusztusban már csökkent a kesz állománya, de még mindig közel 4300 milliárd forintot tudott mozgósítani a kormányzat. A csökkenés egyébként nem meglepő, hiszen a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint augusztusban már az uniós programok előfinanszírozása 2186,9 milliárd forinttal növelte a kiadásokat, ez adta a havi költségvetési hiány nagy részét. Ekkora kifizetés mellett már az is pozitív, hogy "csak" 1200 milliárddal apadt a kesz.
Ha jobban megnézzük az adatokat, akkor egyetlen hónap alatt, júliusban gyakorlatilag megduplázódott a számla egyenlege. Az előző havi 2787,6 milliárd forint után július végére alakult ki az 5500 milliárd forint feletti csúcs. Vagyis jogosan tehetjük fel a kérdés: Mi történt júliusban?
Alapvetően két dolog befolyásolja a kesz egyenlegének alakulását:
A költségvetésben júliusban egészen elképesztő, több mint 520 milliárd forintos többlet keletkezett, amire korábban sosem volt példa. (A nagy egyszeri havi többlet természetesen nem azt jelenti, hogy a költségvetési gazdálkodás hirtelen egy csapásra egyensúlyba került. Az általános takarékoskodás mellett szezonális és egyedi hatások is alakították a többletet.)
Az ÁKK júliusban 3 milliárd euró értékben bocsátott ki 5 és 10 éves futamidejű devizakötvényeket, melyekből 1070 milliárd forint folyt be a számlára. Ezen felül az adósságkezelő értékesített majdnem 1200 milliárd forintnyi forint állampapírt (diszkont kincstárjegyet, kötvényt, lakossági állampapírt) értékesített. Ezekből kijön a bő 2500 milliárdos növekedés, viszont a jelek szerint
az is kellett a hatalmas ugráshoz, hogy ne legyen komolyabb állampapír-lejárat és kamatfizetés.
Ha a kormányzati számla egyenlegéhez hozzátesszük, hogy az MNB devizatartalékai is történelmi csúcson vannak, akkor a kettő együtt komoly védőhálót jelent Magyarország számára.
A jegybank devizatartaléka augusztus végén 63,5 milliárd euró volt az egy évvel korábbi 48,4 milliárd euróval szemben.
Szakértők azt szokták mondani, hogy az sem ideális, ha a kormány túl sok likvid tartalékkal rendelkezik, mivel a tartalék tartásának is van költsége. Ugyanakkor ahogy a 2007-2008-as pénzügyi válság, úgy a Covid utáni permakrízis és a megroppanó költségvetés újra azt tanította meg, hogy a megfelelő mennyiségű likvid tartalék nagyon fontos a kockázatmentes gazdálkodásban. Emellett most van egy konkrét oka magasra duzzadt állománynak:
Az uniós források előfinanszírozása.
A kormány ugyanis megállapodott az Európai Bizottsággal az uniós helyreállítási alap (RRF) mintegy 10 milliárd eurós összegéről. Az idő rövidsége miatt augusztus végéig tető alá kellett hozni az egyezséget, azonban Brüsszelből majd várhatóan csak az év vége felé érkezik be a pénz.
Vagyis az előfinanszírozás miatt csak átmenetileg nőtt meg a likvid betétek állománya, azt folyamatosan költi a kormány részben az uniós programokra, másrészt viszont, ha az év végéig befolyik az összeg, akkor vissza is emelkedhet a kesz állománya. Sőt, amennyiben a kormány az eddigi gyakorlatnak megfelelően forintra váltja az uniós eurókat a jegybanknál, akkor az az MNB devizatartalékában is megjelenhet, akár 70 milliárd euró fölé is hízhat.
Hosszabb távon ez persze azt jelenti, hogy, ha a 2027-es évnek jelentős tartalékkal fut neki a kormány, akkor nem lesz szükség akkora nettó állampapír-kibocsátásra, ebből lehet fedezni a költségvetési hiányt és az esetleges állampapír-lejáratokat. Ezzel pedig majd csökkenteni lehet az államadósságot, hiszen a most kibocsátott jelentős állampapír-állomány növelte azt is.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Napi