Pénteken kezdődnek az orosz Állami Duma választásai, amelyek három napon át, szeptember 18-tól 20-ig tartanak. Ez lesz az első parlamenti választás azóta, hogy Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajna ellen, így a voksolás jóval többről szól annál, hogy kik ülhetnek be a következő ciklusban a 450 fős törvényhozásba.

Gyakran felmerül a demokrácia hiányának és az autokratikus hagyományoknak a kérdése Oroszországgal kapcsolatban. Sokakban az is felmerülhet, mi szükség választásokra olyan autoriter rendszerekben, mint Irán, Kína vagy Oroszország. Pedig ezekben az országokban is fontos jelzés, hányan mennek el szavazni, és közülük mennyien támogatják a hatalmon lévő pártot vagy rendszert. Ezek az adatok Putyin Oroszországában a belső politikai feszültségekről és a hatalom társadalmi támogatottságáról is sokat elárulhatnak.

Az oroszországi választás előtt három kérdés különösen fontos:

• Mi az orosz választás valódi tétje?
• Mennyire támogatják Vlagyimir Putyin rendszerét?
• Kik nyerhetik meg az orosz választásokat?

Mi az orosz választás tétje?

Az Állami Dumában összesen 450 képviselő ül, közülük 225-öt pártlistáról, 225-öt egyéni választókerületekben választanak meg. A jelenlegi képviselők több mint 70 százaléka most is újraindul, vagyis a politikai mezőny jelentős része változatlan.

A választás legfontosabb kérdése az, hogy az Egységes Oroszország meg tudja-e őrizni domináns helyzetét. A Meduza által idézett kormánypárti szociológiai mérések 33–37 százalék közé tették a párt támogatottságát, miközben 47–53 százalékos választási eredményt jósoltak neki. Ha a kormánypárt a háború, a fokozódó elnyomás és a gazdasági nehézségek ellenére javítani tud, az azt jelezheti, hogy a hatalom továbbra is szorosan ellenőrzi a politikai mezőt.