BelföldSzerző: origo 2 órával ezelőtt 1 percnyi olvasás
A szemvizsgálat nem valamiféle „hibaellenőrzés”, amire csak akkor van szükség, ha már komoly problémát érzékelünk. A vizsgálattal kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban. Mutatjuk a leggyakoribbakat – és azt is, mi az igazság mögöttük.
1. Ha jól látok, nincs szükségem vizsgálatra
A látás fokozatos romlását nem mindig vesszük észre. Az agy ugyanis meglepően jól alkalmazkodik a kisebb változásokhoz, ezért könnyen lehet, hogy valaki már nem lát olyan élesen, mint korábban, mégsem érzi ezt problémának. A rendszeres látásellenőrzés ezért panaszmentesen is hasznos lehet, s nemcsak azt mutatja meg, hogy szükség van-e szemüvegre, hanem az is kiderülhet, változott-e a korábbi korrekció.
2. A látásvizsgálaton csak le kell olvasni a betűket a tábláról
A klasszikus látásélesség-vizsgálat valóban fontos része a folyamatnak, de ennél jóval többről van szó. A szakember megvizsgálhatja például a távoli és közeli látást, a két szem együttműködését, valamint meghatározhatja az optimális dioptriát is, a Trend Optika üzleteiben a szakembereket ebben a legmodernebb eszközök segítik.
3. A szemüveg viselésétől tovább romlik a szem
Talán az egyik legrégebbi tévhit, hogy ha valaki elkezd szemüveget hordani, a szeme „rászokik”, és nélküle később még rosszabbul fog látni. A megfelelően megválasztott szemüveg azonban nem rontja a szemet, hanem egyszerűen korrigálja azt a fénytörési hibát, amely miatt a kép nem megfelelő helyre vetül. Ha valaki a szemüveg levétele után úgy érzi, hogy rosszabbul lát, az inkább annak a jele, hogy hozzászokott a korábban korrigált, élesebb képhez.

4. A képernyő tönkreteszi a szemet
A sok monitorozás és telefonhasználat valóban megterhelheti a szemet, de a kettőt nem érdemes összekeverni. Hosszú képernyőzés után jelentkezhet szemszárazság, égő érzés, fejfájás vagy átmeneti homályos látás, főként azért, mert ritkábban pislogunk és hosszasan közelre fókuszálunk. Rendszeres szünetekkel, megfelelő fényviszonyokkal és tudatos pislogással sokat tehetünk a komfortosabb használatért.
5. Ötven felett természetes a rossz látás
Az életkor előrehaladtával valóban csökken a szem alkalmazkodóképessége, ezért egy idő után nehezebbé válhat az apró betűk elolvasása vagy a közeli tárgyak éles látása – ez az úgynevezett presbyopia, vagyis öregszeműség. Attól azonban még nem kell együtt élni a kellemetlenséggel: megfelelő korrekcióval az olvasás, a számítógépes munka és a mindennapi tevékenységek is kényelmesebbé tehetők. A Trend Optika szakemberei azt is hangsúlyozzák, hogy az életkorral jelentkező látásváltozás nem ok arra, hogy elmaradjon a rendszeres szemvizsgálat.