Ahogy arról az Index beszámolt, Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után. A politikus ezt követően az ATV Egyenes Beszéd című műsorában adott interjút.

Gulyás Gergely a beszélgetés elején két dolgot nevezett meg lemondása okaként. Az egyik az alkotmánymódosítás elleni tiltakozás volt.

Ma egy olyan alkotmánymódosítást fogad el az országgyűlés, ami ellen minden lehetséges eszközzel tiltakozni kell. Miután nem vagyunk olyan arányban a parlamentben, hogy ezt meg tudnánk akadályozni, ezért maradtunk távol. A lemondásom is figyelmeztetés és tiltakozás, hogy olyan határokat lép át a Tisza-kormány, amit eddig senki

– fogalmazott. Hangsúlyozta: bár sokan úgy gondolhatják, hogy éppen a Fidesznek nincs erkölcsi alapja bírálni ilyen lépéseket a 16 éves kormányzása után, szerinte a módosítás egyes rendelkezései tényszerűen nézve 1990 óta példátlanok.

A második ok személyesebb jellegű: a módosítás értelmében Gulyás Gergely 2030 után nem indulhatna újra parlamenti képviselőként.

Az én passzív választójogomat megvonja a hatalom. Nyilvánvaló, hogy a legnagyobb ellenzéki párt frakciójának az a jó, hogyha olyan vezetője van, aki indulhat a választásokon. Én pillanatnyilag nem esem ebbe a körbe

– mondta, hozzátéve, hogy a Mi Hazánk képviselőinek fele, a Fidesz képviselőinek közel kétharmada, a KDNP-ében pedig háromnegyede érintett hasonlóan a korlátozásban.

A műsorvezető rákérdezett, miért nem mond le hasonló okból Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője, aki szintén érintett a korlátozásban. Gulyás Gergely szerint ennek az az oka, hogy a 44 fős Fidesz-frakció más helyzetben van, mint a kisebb Mi Hazánk vagy KDNP-frakció, ahol nehezebb lenne alkalmas utódot találni.

Arra a kérdésre, hogy megszavaztatta-e a frakciótagokat a lemondásukról, Gulyás Gergely határozottan nemmel válaszolt, és cáfolta Magyar Péter erre utaló állítását. „Ez egy új gyakorlat, hogy a miniszterelnök különböző állításokat ír ki különböző felületeire, amiknek nincs köze a valósághoz. Ilyen szavazás nem volt a Fidesz-frakcióban” – fogalmazott.

Ki lesz az utódja?

Gulyás Gergely a műsorban nem nevezte meg leendő utódját, de elmondta, hogy a frakciónak már jelezte, kire gondol, és jelenleg is a parlamenti frakció tagja. Az utódlási folyamatot egy-másfél hetesre becsülte, és hangsúlyozta, hogy a lényeg: 2030-ban olyan képviselő álljon a frakció élén, aki a következő választásokon is indulhat.

A mandátumáról ugyanakkor nem kíván lemondani egyelőre: a választások után ugyan felajánlotta a Fidesz elnökségének, hogy nem is veszi fel a mandátumát, de azt kérték tőle, hogy maradjon, és segítse a frakció munkáját.

A politikus elmondta: Orbán Viktort pénteken tájékoztatta lemondási szándékáról, a pártelnök pedig ezt „tudomásul vette”. Ezzel szemben Havasi Bertalan, a Fidesz szóvivője a bejelentés napján azt mondta, megdöbbentőnek találja a lemondást, és nem tudott róla előre. Ezt Gulyás Gergely megerősítette, elmondása szerint Havasival ő maga nem beszélt a döntésről.

Vezető nélkül a Fidesz?

Az interjú kitért arra is, milyen képet mutat a Fideszről, hogy miközben a párt vezetője a futball vb-re tart, a frakcióvezető éppen lemond. Gulyás Gergely szerint ebből nem következik, hogy a párt rossz állapotban lenne, ugyanakkor elismerte: a Fidesznek most bele kell nőnie egy ellenzéki szerepfelfogásba, miután 16, illetve bizonyos értelemben 20 év után elvesztette meghatározó pozícióját a magyar belpolitikában.

A választási vereség okairól szólva a politikus a gazdasági növekedés hiányát, a hosszú, 16 éves kormányzási időszakot, a korrupciós vádakat – köztük kiemelte a jegybank-ügyet –, valamint az Európai Unióhoz fűződő viszonyt nevezte meg legfontosabb tényezőkként.

Vita a jogállamiság kérdéséről

A beszélgetésben a műsorvezető azzal a felvetéssel is szembesítette Gulyás Gergelyt, hogy a Fidesz kormányzása alatt az Európai Unió és az Európai Parlament is többször bírálta Magyarországot a jogállamiság állítólagos leépítése miatt, és hogy uniós forrásokat is zároltak ezzel összefüggésben. Gulyás Gergely ezekre a kritikákra úgy reagált, hogy szerinte az Európai Parlament „pártpolitikai testület”, amelynek véleményét nem lehet objektív jogi állásfoglalásként kezelni – a Velencei Bizottságot is hasonlóan, egyre inkább politikailag befolyásolt szervezetnek nevezte.

Amikor a műsorvezető konkrét lépéseket sorolt fel – az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítését, a bírák megválasztási módjának megváltoztatását, a bírósági igazgatás átalakítását –, Gulyás Gergely elismerte, hogy ezek a lépések vitathatók, és hozzátette: az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását maga is kritizálta korábban, már 2011-ben. Ugyanakkor cáfolta, hogy ezek összessége jogállamisági szempontból elfogadhatatlan lett volna, és felhívta a figyelmet arra is, hogy a Fidesz vezette be a valódi alkotmányjogi panasz intézményét, amelyet korábban liberális oldali követelésként emlegettek.

Arra a kérdésre, hogy a 2026-os választási eredmény nem tekinthető-e a jogállami leépülés elleni társadalmi ítéletnek, Gulyás Gergely azt válaszolta, hogy a választók korábban, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is nagy többséggel támogatták a Fidesz politikáját, így a mostani vereséget nem lehet egyetlen, hosszú folyamat eredményeként értelmezni.

Sulyok Tamás sorsa

A műsorvezető felidézte Magyar Péter azon állítását, amely szerint egészen múlt hét szerdáig úgy tűnt, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírja az elfogadott alaptörvény-módosítást, azonban a Fidesz szerinte „kézi irányításra” próbál áttérni a Sándor-palotában, és jogászai előre elkészítették azt az alkotmánybírósági beadványt, amelyet állítólag az elnöknek kellene benyújtania saját indítványaként.

Gulyás Gergely ezt az állítást határozottan cáfolta.

Abban, amit a miniszterelnök mondott, egyetlen szó sem igaz

– fogalmazott, hozzátéve, hogy semmilyen formában nem egyeztettek Sulyok Tamással az ügyben, és nem is irányítja az elnök döntését senki a Fidesz részéről. Azt is elmondta, hogy nem vett részt olyan egyeztetésen, amelynek célja az alaptörvény hatálybalépésének késleltetése lett volna – szerinte egyébként sürgősségi eljárásban ilyen késleltetésre nincs is alkotmányos lehetőség.

Jogorvoslati lehetőségek

Arra a kérdésre, hogy a Fidesz tervez-e nemzetközi jogi lépéseket az alaptörvény-módosítással szemben, Gulyás Gergely elmondta: az uniós intézményekbe vetett bizalma mérsékelt, ugyanakkor az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján működő strasbourgi bírósághoz fordulást esélyesebbnek látja, mivel szerinte a módosítás durván korlátozza a választójogot.

Hozzátette, hogy minden érintett képviselőnek, így neki is, lehetősége van ezen a fórumon jogorvoslatot keresni, és az Európai Unió Bíróságához fordulást sem zárta ki. Hivatalos döntés a jogi lépésekről azonban még nem született.

Gulyás Gergely a műsorban kijelentette: a Fidesz egyelőre nem hagyja ott a parlamentet, mert úgy látják, hogy egyelőre több érv szól a maradás, mint a kivonulás mellett.

(Borítókép: Gulyás Gergely a Parlamentben 2026. július 13-án. Fotó: Németh Kata / Index)