GazdaságSzerző: portfolio 1 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a letelepedési államkötvények ügyében a Transparency International feljelentése alapján nyomozást indított különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúját miatt. A 2013 és 2017 között működő programban mintegy 590 milliárd forint folyt be az államkasszába, ám a szervezet számításai szerint a konstrukció legalább 21 milliárd forintos veszteséget okozott a költségvetésnek a hagyományos finanszírozáshoz képest. A feljelentés szerint a parlamenti gazdasági bizottság nem vizsgálta a közvetítő cégek tényleges tulajdonosi hátterét, holott a többségüket offshore helyszíneken jegyezték be.
Nyomozást indított a Budapesti Rendőr-főkapitányság a letelepedési államkötvények ügyében a Transparency International feljelentése alapján. A szervezet különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával fordult a hatóságokhoz, miután a korábbi gyakorlat miatt az államkasszát legalább 21 milliárd forintos kár érhette – jelentette a 444.hu.
A kormányváltást követően a korrupcióellenes szervezet ismét jogi útra terelte az ügyet, ezúttal azonban már nem a közvetítő vállalkozások engedélyezési folyamatát kifogásolták, hanem kifejezetten a költségvetést ért hatalmas pénzügyi veszteségre fókuszáltak.
A feljelentés legfőbb alapját az adja, hogy semmilyen hivatalos nyoma nincs annak, miszerint az akkori parlamenti gazdasági bizottság egyáltalán megpróbálta volna feltérképezni a közvetítő cégek tényleges tulajdonosi hátterét.
A Transparency International álláspontja szerint az alapvető ellenőrzések elmaradása egyértelműen megalapozza a bűncselekmény gyanúját.
A letelepedési kötvényprogram 2013 és 2017 között működött, a kötvényeket 2017. március 31-ig lehetett megvásárolni. A konstrukcióban az Európai Unión kívüli állampolgárok előbb 250 ezer, 2015-től pedig 300 ezer euró névértékű magyar államkötvényhez kapcsolódó befektetéssel juthattak gyorsított eljárásban magyarországi letelepedési engedélyhez. A programban 6621 befektető vett részt, családtagjaikkal együtt pedig közel húszezer külföldi jutott magyarországi letelepedési jogosultsághoz.
A kötvényekből mintegy 1,67 milliárd euró (akkori árfolyamon nagyjából 519 milliárd forint) folyt be az államhoz. A Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet számítása szerint ugyanakkor a konstrukció a hagyományos devizakötvény-finanszírozáshoz képest legalább 21 milliárd forintos, az olcsóbb EIB-hitelekkel összevetve pedig közel 30 milliárd forintos relatív veszteséget okozott az államnak. Az Államadósság Kezelő Központ egy más módszertannal készült összevetésben ezzel szemben mintegy 3 milliárd forintos nyereséget számolt a programra.
A kötvényeket nem közvetlenül az állam értékesítette a külföldi ügyfeleknek: az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága összesen nyolc közvetítő vállalkozásnak adott engedélyt a jegyzésre és forgalmazásra. Ezek:
a hongkongi bejegyzésű Hungary State Special Debt Fund,
A cégek többségét külföldön – többek között a Kajmán-szigeteken, Cipruson, Liechtensteinben, Máltán és Szingapúrban – jegyezték be. A közvetítők a kötvények diszkontjából, valamint az ügyfelektől beszedett szolgáltatási díjakból jutottak bevételhez: a TI korábbi számításaa szerint csak a kötvények konstrukciójából mintegy 60 milliárd forint közpénzből származó nyereségük keletkezett.
A program elindítása szorosan Rogán Antalhoz kötődött: a letelepedési kötvény jogi alapját megteremtő 2012-es törvényjavaslat egyik előterjesztője volt, miközben az általa vezetett parlamenti gazdasági bizottság döntött arról is, mely cégek kaphatnak engedélyt a kötvények közvetítésére.
Címlapkép forrása: EU
Napi