SportSzerző: origo 1 órával ezelőtt 1 percnyi olvasás
Örök nyugalomra helyezték Boros Gergelyt.
Csütörtök délután Pakson vettek végső búcsút Boros Gergely világ- és Európa-bajnok kajakozótól, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség korábbi szakmai igazgatójától. A 42 éves sportember augusztus 26-án szenvedett halálos balesetet Pakson, egy padelpálya kialakításának helyszínén. Boros Gergelyt szeptember 17-én az Atomerőmű SE csónakházában helyezték örök nyugalomra. Családja, rokonai, barátai, sporttársai és kollégái közül több százan gyűltek össze, hogy könnyes búcsút vegyenek a magyar kajak-kenu sport igaz bajnokától, akit a sportágban szinte mindenki csak "Geriként" ismert és szeretett.

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség beszámolója szerint több százan gyűltek össze csütörtök délután, hogy végső búcsút vegyenek Boros Gergelytől. A szövetség a megemlékezésében azt írta, Boros Gergely halála óta képtelenek elfogadni a történteket. Nap mint nap eszükbe jut egykori sporttársuk mosolya és számos hozzá kapcsolódó emlék. Mint fogalmaztak, bár azért gyűltek össze, hogy elbúcsúzzanak tőle, valójában nem búcsúznak, mert Boros Gergely az emlékeikben továbbra is velük marad.
A búcsúztatón Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke mondott beszédet, amelyben Boros Gergely életének és pályafutásának meghatározó pillanatait idézte fel.
Felidézte a tízéves Gerit, aki éppen a paksi vízitelepen ült először minikajakba, majd azt a 18 éves fiatalembert, aki komoly hazai és nemzetközi sikerekkel a háta mögött a fővárosba költözött. Budapesten Séra Miklós lett a mestere, aki Schmidt Gábor szavai szerint egyfajta pótapa is volt számára.
Boros Gergely felnőtt pályafutása során minden színű világbajnoki érmet szerzett. Egyik legemlékezetesebb eredménye a Poznanban egyéniben megszerzett ezüstérem volt, míg a világbajnoki aranyat Duisburgban, a magyar kajaknégyes tagjaként nyerte meg. Aktív sportolói pályafutása után sem szakadt el a kajak-kenutól, sportvezetőként folytatta munkáját. Schmidt Gábor búcsúbeszédében felelősségteljes, alázatos, következetes és fáradhatatlan csapatemberként emlékezett rá. Beszéde végén a szövetség elnöke már személyes emlékeit idézte fel: Boros Gergely evezését és győzelmeit, közös vitorlázásaikat, a versenyeken együtt átélt izgalmakat, valamint azokat a telefonhívásokat, amikor barátja egy-egy új ötlettel kereste.