Több mint 226 ezer ember költözött el lakhelyéről állandó jelleggel az országon belül 2025-ben, ez elmarad a 2024-es 242 ezer feletti számtól. A KSH adatai szerint ennél alacsonyabb csak egyszer, 2023-ban volt a belső vándorlás 2015 óta, a Covidot követő csúcson, 2021-ben több mint 300 ezer állandó költözést regisztrált a KSH. 

„A csökkenő belső vándorlás részben az Otthon Start Program eredménye lehet. A kedvezményes hitelnek köszönhetően ugyanis sokan akár drágább lakóhelyükön is megtalálhatták számításukat, emellett általában a nagyvárosokon kívüli vidéki piac is látványosan élénkült, a kínálat bővült” – mondta Valkó Dávid. 

A legtöbben Pest megyébe költöztek, több mint 41 ezren, míg Budapestre 25.500 költözőt regisztráltak. A belső vándorlás nagyjából felét a megyén belüli költözés adta tavaly is, ha ezt levonjuk a teljes belső vándorlásból, akkor 115 ezren költöztek az országon belül másik megyébe.

A legtöbben, 26 ezren Pest megyét választották új lakóhelyüknek, de alig maradt el tőle Budapest, ahova 25.500-an költöztek az ország más részeiből. A teljes belső vándorlás bő negyede a főváros és közvetlen környezete felé irányult, ha pedig nem számolunk a megyén belüli költözéssel, akkor majdnem minden második magyar a központi régióba költözött. 

A fővárost és Pest megyét leszámítva Fejér megyébe költöztek újonnan a legtöbben, több mint hatezren, utána Győr-Moson-Sopron megye áll 4700 beköltözővel, majd Bács-Kiskun megye következik 4500 fővel.

Honnan menekülnek?

A KSH által közölt statisztikából azt is meg lehet nézni, hogy az egyes megyékből hányan költöztek az ország más területeire. Budapestre például a beköltözők 38 százaléka Pest megyéből érkezett, de a folyamat az ellenkező irányba is jelentős volt, mivel a Pest megyébe költözők 63 százaléka a fővárosból tette át lakóhelyét.

Ha a központi országrészen belüli mozgásokat nem számítjuk, akkor a Budapestre költözők 6 százaléka Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, újabb 6 százaléka pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett.

Vagyis a magyarok többsége, ha költözik, akkor jellemzően az ország központi részébe, vagy legfeljebb a szomszéd megyébe mozdul. A nagyobb, országot átölelő vándorlásra sokkal kisebb az esély, alig költöztek például a dunántúli megyékből Nógrád vagy Heves megyékbe.

A Balaton vonzerejét mutatja viszont, hogy mind Veszprém, mind Somogy megyébe a tavaly beköltözők negyede a fővárosból érkezett. Ugyanakkor a legolcsóbb Nógrád megyébe is 29 százalékban budapesti lakosok érkeztek újonnan. 

„Egyértelműen látszik, hogy még mindig erős a főváros és környéke vonzereje, a munkalehetőségek és az elérhető jövedelmek elsősorban az ország szegényebb megyéiből csábítják a beköltözőket” – mondta az adatok kapcsán Valkó Dávid. Az elemző kiemelte, hogy a magyarok belső mobilitása továbbra is alacsony abból a szempontból, hogy a többség legfeljebb a szomszéd megyéig vándorolt.