A Népszava tudósítása szerint

az ágazatnak korábban ígért teljes, évi 500 milliárd forintos többlet először 2027-ben érkezik meg.

Ezt az átvett államháztartási helyzettel és a nemzetközi gazdasági környezettel indokolta, hozzátéve, hogy még idén is érkezik pluszpénz az egészségügybe. Amikor a lap a 2026-os évre és az évente 500 milliárd forintról szóló választási vállalásra kérdezett rá, Hegedűs úgy válaszolt: „azt mondtuk, hogy minden teljes finanszírozási évben.”

A jövő évi keret legnagyobb egyedi tétele a szakdolgozók bérrendezése lenne, de az intézmények működtetésére, az alapellátásra, diagnosztikai fejlesztésekre és a mentőszolgálatra is jutna belőle. A bérrendezés előkészítéséről és a pénzügyi egyeztetések felgyorsulásáról szeptember elején már beszámoltunk.

A tervezett változtatás több mint 123 ezer dolgozót érinthet. A jelenlegi sávos rendszer helyett hat fizetési osztályból és 15 fokozatból álló bértáblát alakítanának ki, amelyben a végzettség és az elismert szolgálati idő határozná meg a besorolást. A miniszter szerint az átalakítás miatt senki nem kereshetne kevesebbet, a béremelés konkrét mértékét azonban egyelőre nem ismertette.

A jövő évi reformtervek bemutatását követően a kórházvezetők kérdései a jelenlegi működés finanszírozására terelték vissza a beszélgetést. Az egyik felszólaló az ellátás biztonságát fenyegető pénzhiányra hívta fel a figyelmet, amire Hegedűs azzal válaszolt: figyelemmel kísérik az intézmények pénzügyi helyzetét, és lesz újabb adósságrendezés.

A konszolidáció meg fog történni

– jelentette ki a miniszter.

A rendezésre fordítható összeget azonban nem nevezte meg. Közlése szerint ezt akkor hozzák nyilvánosságra, amikor megszületik a megállapodás a pénzügyminiszterrel. A kórházak tehát kaptak ígéretet a felhalmozódott tartozások rendezésére, annak pénzügyi kerete egyelőre nem ismert.

Hegedűs szerint

hosszabb távon a rendszeres állami adósságrendezés önmagában nem oldja meg a problémát.

Ha az egészségbiztosító egy kezelésért kevesebbet fizet, mint amennyibe annak elvégzése kerül, a kórházak a konszolidáció után ismét eladósodnak. Ezért 2027-ben több ellátás finanszírozását is megemelnék, köztük a kórházi kezelésekét, a járóbeteg-szakellátásét, valamint a laboratóriumi és egyes speciális beavatkozásokét.

Többletpénzzel rövidítenék a várólistákat. A betegek számára közvetlen változást hozhatna a tervezett várólistaprogram. Elsőként megkeresnék azokat, akik több mint egy éve várnak beavatkozásra, és ellenőriznék, továbbra is szükségük van-e a műtétre. Hegedűs szerint egy egri próba során már ez mintegy 30 százalékkal csökkentette a nyilvántartott várakozók számát. Ez a lista pontosításának eredménye, nem ugyanennyi műtét elvégzését jelenti.

A várólisták rövidítésére vállalt többletműtétekért a kórházak a szokásos finanszírozás 1,3-szeresét kapnák, amennyiben teljesítik az előírt minőségi feltételeket. A többletbevétel 80 százalékát az ellátásban részt vevő csapatnak kellene megkapnia. A cél az, hogy a kiemelt beavatkozásoknál, köztük a csípő- és térdprotézis-műtéteknél 180 nap alá csökkenjen a várakozás.

A miniszter a kórházvezetői posztok újrapályáztatásának tervéről is beszélt. Hangsúlyozta, hogy ez egyelőre javaslat, a változás fokozatos lenne, és a jelenlegi vezetők is folytathatnák munkájukat. Értékelésükben a gazdálkodás mellett az ellátás eredményessége, a betegbiztonság és a betegek visszajelzései is szerepet kapnának.