Az Európai Bizottság még nem kapta meg a magyar helyreállítási terv teljesítését igazoló bizonyítékcsomagot, így Brüsszel egyelőre nem tudja értékelni a vállalt reformok és beruházások megvalósulását.

Az uniós testület az Economx megkeresésére tisztázta a helyreállítási és rezilienciaépítési terv (RRF) végrehajtásának menetét:

A Bizottság csak akkor tudja majd felmérni, hogy a magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv reformjai és beruházásai milyen mértékben valósultak meg, miután Magyarország szeptember végéig benyújtja az RRF-kifizetési kérelmét a kísérő bizonyítékokkal együtt

– közölték a lappal.

A programban két kulcsfontosságú határidő fut egymás mellett: míg a mérföldköveket és célokat augusztus 31-ig kellett teljesíteni, az utolsó kifizetési kérelmeket szeptember 30-ig lehet benyújtani. A Bizottság értékelése alapján válik majd világossá, hogy a magyar kormány valóban teljesítette-e a kifizetések alapját képező feltételeket, ugyanis ebben a rendszerben a források utalása egyáltalán nem automatikus:

A szakmai és politikai figyelem most elsősorban két stratégiai jelentőségű, nagy összegű vállalásra összpontosul. Az egyik az AI-gigagyárakhoz és az EuroHPC számítási infrastruktúrához kapcsolódik, amelynek értelmében Magyarországnak 500 millió eurós önkéntes hozzájárulást kell átutalnia az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás részére. A másik kérdéses pont az IRIS uniós biztonságos konnektivitási műholdprogramban való részvételről szóló megállapodás aláírása és a kapcsolódó források biztosítása. A kormány egyelőre nem válaszolt azokra a sajtómegkeresésekre, amelyek ezen mérföldkövek pontos státuszára és a bizonyítékok benyújtására vonatkoztak.

A lap megjegyzi, hogy mindeközben a hazai kincstári számlákra legkorábban decemberben érkezhetnek meg a jelentősebb uniós források, amelyeket idén már nem lesz lehetőség felhasználni. Az Országgyűlés Gazdasági és Energetikai Bizottságának ülésén elhangzottak szerint – Barabás Gyula államtitkár tájékoztatása alapján – a beérkező összegeket a jövőbeni költségvetési hiány finanszírozására fordítanák. Egyelőre azonban még az sem tisztázott, hogy pontosan mekkora összeg utalható át, és Magyarországnak sikerül-e a rendelkezésre álló RRF-források teljes, 100 százalékos keretét lehívnia.

(Borítókép: Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszél a sajtóval kétoldalú megbeszélésük után az Európai Bizottság brüsszeli székházában, 2026. május 29-én. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)