GazdaságSzerző: index 1 órával ezelőtt 7 percnyi olvasás
Más országok is hozzánk fordulhatnak, az egyetemeinken már rakétákat fejlesztenek.
Kapu Tibor kutatóűrhajós csütörtökön az UNIside kiadó Pályaképek című kiadványának budapesti bemutatóján tartott előadást. Az UNIside pályaorientációs magazinokat, felsőoktatási és technikumi rangsorokat jelentet meg, Pintér Lívia az alapító-ügyvezető, akinek meghívására érkezett az eseményre Kapu.
A friss lapszám két fő témája az űrkutatás és az onboarding. Ez utóbbi az új munkatársak betanítását és beilleszkedését segítő folyamatot jelenti.
Kapu Tibor tavaly nyáron az Axiom–4 küldetés tagjaként járt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Elmondta, hogy az azóta eltelt egy évben szerte az országban és a határokon túl is élménybeszámolókat tartott, főként gyerekeknek.
Az előadás napján is sietnie kellett tovább, Kalocsán és Baján nagyjából 1300 gyerek várta. Szerinte az űrutazás értelme részben éppen az, hogy a történeteken keresztül inspirálni lehet a fiatalokat.
Három hónapja vette át a HUNOR (Hungarian to Orbit), vagyis a Magyar Űrhajós Program vezetését. A program a májusi kormányalakítás után a Tanács Zoltán vezette új Tudományos és Technológiai Minisztérium alá került.
Kapu szerint megbízatásának lényege az, hogy lefektessék az első magyar űrügynökség alapjait, és ezen azóta is gőzerővel dolgoznak.
„Az elmúlt három hónapban a megbízatásom lényege az volt, hogy az első magyar űrügynökségnek az alapjait le tudjuk fektetni. Ezen azóta is gőzerőkkel dolgozunk”
– fogalmazott. Tréfásan megjegyezte, hogy így egyszerre három pozíciót tölt be: űrhajós, programigazgató, és az ügynökség működésének kidolgozása is rá vár.
Hozzátette, hogy emellett doktori képzése is futna, de az „sehogy sem megy”, mert erre már nem jut ideje. A részletekbe nem ment bele. Annyit mondott, hogy a leendő ügynökségnek jóval több feladata lesz, mint a HUNOR programnak, és ezek egyik legfontosabb pillére az oktatás lesz.
Kapu úgy fogalmazott, hogy a magyar űrszektor sokkal diverzebb, mint bárki gondolná. Sok hazai kis- és középvállalkozás végez kiemelkedő munkát, a szoftvercégektől a logisztikán át az agráriumig.
Példaként egy agrárrobotot fejlesztő hazai startupot említett. Elmondása szerint a cég az Európai Űrügynökség (ESA) startup-programjában 60 ezer dollárt nyert el egy olyan robottal, amely lézerdiódák segítségével pusztítja a burgonyabogár lárváit. Magyarország az ESA tagállama, így a hazai vállalkozások is pályázhatnak a szervezet programjaiban.
A lehetőségeket ugyanakkor szerinte reálisan kell látni:
„Nyilvánvaló, hogy a születő magyar űrügynökség nem fog rakétákat gyártani. Nincs ekkora büdzsénk sajnos, bár lenne egyébként”
– világított rá. Kapu szerint nem arról van szó, hogy Magyarország az Egyesült Államokkal, Kínával vagy Oroszországgal versenyezne. Az űriparnak viszont számos szűk, úgynevezett niche területe van, amelyekben a hazai szereplők eddig is jól teljesítettek. Ilyen például a dozimetria, vagyis a sugárzásmérés. Hozzátette, hogy a hazai szoftvercégek az elmúlt egy évben hatalmas fejlődésen mentek keresztül.
A leendő ügynökség egyik fő feladata az lenne, hogy ezeket a szereplőket összefogja és külföldön képviselje. A HUNOR kísérletei elsősorban az akadémiai szektort mozgatták meg, illetve ahogy fogalmazott „picit az ipart”.
Az ügynökség viszont már az egyre erősödő hazai űripar felé is erőteljesen nyitna.
A két terület összekapcsolásából egy nemzeti űrstratégia születhet. Kapu szerint a cél az, hogy ha például Indiában valakinek agrárrobotra van szüksége, tudja, hogy Magyarországra kell jönnie.
Az oktatásról Kapu olyan adatokat is megosztott, amelyek szerinte kevesek számára ismertek. Elmondása szerint ma több magyar felsőoktatási intézményben működik rakétafejlesztő csapat, köztük a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME), az Óbudai Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen.
Az Óbudai Egyetem E.V.R.S.T. Rakétás csapat májusban egy mérföldkőhöz érkezett. A The Open International Competition Big Rocket „Memorial Emila Sluka” keretein belül megrörtént a csapat első indítása, mely során a SPIRIT nevű rakétájuk sikeresen elstartolt – tették közzé májusban a Facebook-oldalukon.
A legrangosabb európai egyetemi rakétaverseny a Portugáliában rendezett European Rocketry Challenge (EuRoC). Itt a csapatok három- vagy kilencezer méteres célmagasságra építenek rakétát. A kilenckilométeres kategóriában 2022-ben a BME Aerospace Team indult.
Külön kiemelte a CanSat nevű európai diákversenyt, amelynek neve az angol can (konzervdoboz) és satellite (műhold) szavakból áll össze. A középiskolás csapatok kólásdoboz méretű műholdat építenek, amelybe tápegységet, szenzorokat és kommunikációs egységet szerelnek, például GPS-t és légnyomásmérőt.
Kapu szerint idén több mint 60 csapat nevezett, de közülük csak tíz juthat a döntőbe. A legtöbb országban a diákműholdakat ballonnal emelik a magasba, vagy helikopterből dobják ki. Magyarországon azonban más a helyzet:
„Mi Magyarországon a saját rakétáinkkal lőjük fel ezeket, amiket az egyetemisták csinálnak.”
Az űrhajós szerint ebből az is látszik, hány kapcsolódási pont van a középiskolák, az egyetemek és az űrszektor között. Úgy látja, ha egy diák nem ötös magyarból, az rendben van, mert rengeteg olyan verseny és innovációs lehetőség van, ahol kipróbálhatja magát.
Az esemény onboarding-fókuszához kapcsolódva Kapu a saját kiválasztását és kiképzését is felidézte. Szerinte ennél hosszabb és alaposabb betanítási folyamatot nehéz elképzelni.
A kiválasztás 2022 januárjában 247 jelentkezővel indult. Ezután 44-en kognitív tesztet írtak Hamburgban, 25-en pszichológiai értékelésen vettek részt Kölnben, majd egészségügyi vizsgálatok következtek.
A nyolc bennmaradt jelölt „elment Gripenezni”, és kéthetes fizikai táborban vett részt. Tizennégy hónap után négyen maradtak.
Ezután újabb 14 hónapos alapkiképzés kezdődött 2023 márciusában. Kapu elmondása szerint minden reggel nyolctól tizenegyig edzettek, utána orosz nyelvet, űrjogot és űrbiológiát tanultak. Emellett pilótajogosítványt szereztek, részt vettek egy hathetes, telefon nélküli izolációs képzésen, valamint centrifugás és túlélőtréningeken.
Az ekkorra bennmaradt négy jelölt tudta, hogy közülük csak egy repülhet. Kapu szerint megfogadták, hogy tisztességesen versenyeznek.
A döntés állítólag ötven szempont alapján született. Kapu úgy látja, a lényeg az volt, hogy ő és Cserényi Gyula valóban élvezték a kiképzést, minden nehézségével együtt.
2024 májusában őt választották ki, Cserényi Gyula lett a tartalékos. Ez napra pontosan 44 évvel Farkas Bertalan felbocsátása után történt.
A kiválasztás után egy év következett Houstonban, a családtól távol. Kapu elmondása szerint ebben az időszakban csak karácsonyra jött haza.
A legénységet Peggy Whitson amerikai parancsnok vezette, aki a legtöbb időt töltötte az űrben az amerikai űrhajósok közül. Kapu szerint Whitson végig igyekezett átadni nekik azt a tapasztalatot, amelyet sem a SpaceX, sem a NASA nem tud tankönyvből megtanítani.
Ebben az évben tanulta meg, mi a különbség egy csapat és egy személyzet között.
Az űrben olyan kísérleteket hajtott végre, amelyeken itthon 150 kutató dolgozott éveken át. Kapu szerint ez hatalmas felelősség volt, hiszen ő végrehajtóként dolgozott, nem biológusként vagy fizikusként.
Részt vett egy amerikai kísérletben is, amelynek eredményeként szerinte akár három éven belül cukorbeteg űrhajós is az űrbe juthat, akinek eddig semmi esélye nem lett volna erre. Kapu úgy fogalmazott, hogy a valódi motiváció éppen az, hogy az ember egy nála sokkal nagyobb ügy része lehet.
(Borítókép: Kapu Tibor, űrhajós 2026. január 21-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Napi