Donald Trump amerikai elnök szerint elérkezett az iráni háború egyik legfontosabb döntési pontjához, és azt mérlegeli, hogy újraindítsa-e a nagyszabású amerikai támadásokat Teherán ellen. Trump a jövő heti ENSZ-közgyűlés alatt hat Öböl menti ország vezetőjével is egyeztet, és ezek a tárgyalások meghatározhatják, hogy Washington a diplomácia vagy a katonai eszkaláció felé indul tovább.

Donald Trump szerint nagy döntés közeleg az Irán elleni háborúban. Az amerikai elnök az Axiosnak adott interjújában azt mondta, azt mérlegeli, hogy újraindítsa-e a nagyszabású támadásokat, és egyenesen úgy fogalmazott:

Trump szerint a döntés előtt közvetlenül meg akarja hallgatni az Egyesült Államok hat fontos Öböl menti partnerét is. A tervek szerint jövő kedden Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Bahrein, Kuvait és Omán vezetőivel találkozik New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés margóján. A megbeszélésnek azért lehet különös súlya, mert ezek az országok egyszerre érintettek a háború biztonsági és energiapiaci következményeiben.

Washington augusztusban már egyszer visszalépett egy újabb nagy támadástól, miután Szaúd-Arábia és Katar jelezte: egy iráni válaszcsapás komoly veszélybe sodorhatja a szaúdi olaj- és gázipari létesítményeket. Trump azóta inkább gazdasági és katonai nyomást gyakorol Teheránra: felfüggesztette a tárgyalásokat, új szankciós kampányt indított, és amerikai haditengerészeti erőkkel próbálja fenntartani a hajózást a Hormuzi-szorosban.

A stratégia azonban nem hozott teljes áttörést. A Hormuzi-szoroson ugyan jelentősen nőtt az amerikai katonai erőfeszítések nyomán a tartályhajók forgalma, de a hajózás továbbra is jóval a háború előtti szint alatt van. Szeptember 16-án mindössze három kereskedelmi hajó haladt át a szoroson, miközben az előző napi adat még tizenkettő volt.

Trumpnak az olajpiac miatt is aggódnia kell

Közben az olajárak továbbra is magasak, a Brent hordónkénti ára meghaladta a 100 dollárt. A konfliktus ráadásul már nemcsak az iráni és az amerikai erők összecsapásáról szól: az Iránhoz kötődő húszik Szaúd-Arábiát is támadják, miközben a Vörös-tenger és a Báb el-Mandeb-szoros hajózása szintén veszélybe került.

Az amerikai hadsereg az év végéig fenntartja jelenlegi közel-keleti erőszintjét, így Washington készen állhat egy újabb teljes körű hadműveletre. Az egyik amerikai tisztviselő szerint azonban „egy ponton el kell dönteni, mi a végjáték”.

A háttérben már készül egy háború utáni amerikai terv is, amely Irán regionális elszigetelését és Izrael kapcsolatainak további bővítését célozná a környező arab országokkal. A következő nagy kérdés ezért az, hogy Trump a katonai nyomás fokozásával akarja-e kikényszeríteni ezt az új közel-keleti rendet, vagy még egyszer megpróbálja a diplomáciai utat.