GazdaságSzerző: economx 1 órával ezelőtt 1 percnyi olvasás
A második Sziget csaknem 20 millió forintos vesztesége kellett ahhoz, hogy Gerendai Károly felismerje: a rendezvényszervezés már nem hobbi, hanem komoly felelősséggel járó vállalkozás. A Sziget alapítója az Economx Exclusive-ban Pogátsa Zoltánnak beszélt a fesztivál világsikerének titkáról, a magyar vállalkozói környezetről, az állami támogatások torzító hatásáról és a hazai vendéglátás problémáiról.
Az Economx Exclusive legújabb adásában Pogátsa Zoltán műsorvezető Gerendai Károly vállalkozóval, a Sziget Fesztivál alapítójával beszélgetett.
Gerendai Károly eredetileg nem vállalkozó akart lenni: a zene és a rendezvényszervezés érdekelte, ehhez pedig a rendszerváltás időszakában a magánvállalkozás jelentette az egyetlen járható utat. A fordulópontot az 1994-es, második Sziget hozta el, amely csaknem 20 millió forintos veszteséget termelt. Ekkor szembesült először azzal, hogy az addig hobbiként kezelt rendezvényszervezés valójában mekkora felelősséggel és kockázattal jár.
Akkor jöttem rá, hogy azon túl, hogy az ember a hobbijának él, ennek valódi felelőssége is van – fogalmazott Gerendai Károly.
A hitelezők végül lehetőséget adtak a folytatásra, de kikötötték, hogy a szervezőknek üzleti tervet kell készíteniük, szakembereket kell alkalmazniuk, Gerendainak pedig főállásban kell foglalkoznia a fesztivállal. A harmadik Sziget már 9 millió forintos nyereséget ért el, a rendezvény pedig néhány év alatt kinőtte a magyar piacot.
Gerendai szerint a Sziget nem pusztán a nemzetközi sztárfellépők miatt vált sikeressé. A külföldi közönség ugyanazokat az előadókat más fesztiválokon is láthatja, ezért önmagában a line-up nem elegendő. A Sziget erejét az adta, hogy egyszerre kínált kulturális, közösségi és nyaralási élményt, miközben egy teljes héten át, számos helyszínen folyamatosan történt valami.
Az adásban Pogátsa Zoltán többek között arról is beszélgetett Gerendai Károllyal, hogy
Ez a szerkesztőségi tartalom a Raiffeisen Bank támogatásával jött létre.