GazdaságSzerző: portfolio 1 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Jelentősen átalakulhat az élelmiszerlánc-felügyelet és több agrárhatósági terület irányítása: a társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendelet-tervezet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerepét erősítené meg, miközben több, jelenleg járási szinten működő feladatot a megyei kormányhivatalokhoz integrálnának. A változások nagy része már november 1-jétől lépne életbe, ha a parlament megszavazza a javaslatot.
Komolyan átszabná a Nébih jogköreit az Agrár- és Élelmiszergazdaságért felelős Minisztérium egy csütörtök este társadalmi egyeztetésre küldött tervezet szerint.
A legfontosabb változás az lenne, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatokat végző járási hivatali szervezeti egységek a megyei kormányhivatalokba kerülnének.
Ezzel párhuzamosan a Nébih szakmai irányítási jogköre is jóval szélesebbé válna, a hivatal többek között:
A Nébih jogosítványai nem pusztán koordinációs feladatokra terjednének ki, hanem az érintett közigazgatási hatósági ügyekben a hivatal gyakorolná a szakmai irányításhoz kapcsolódó egyes hatásköröket, és ezekben az ügyekben a megyei kormányhivatalok feletti felügyeleti jogkörök egy része is a hivatalhoz kerülne. A tervezet szerint a kormányhivataloknak a hivatal által kért adatokat közvetlenül kellene megküldeniük a hivatalnak, amely szintén közvetlen kapcsolatot tartana az érintett megyei szervekkel.
A központosítás a személyzeti döntésekre is kiterjedne, így az érintett agrár-, élelmiszerlánc-, állatjóléti, növénytermesztési, talajvédelmi és más szakmai területek megyei vezetőinek kinevezéséhez, illetve felmentéséhez a kormánymegbízottnak a Nébih elnökének egyetértésére lenne szüksége. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a hivatal nemcsak szakmai utasításokon és ellenőrzésen keresztül, hanem a vezetői kinevezések révén is nagyobb befolyást kapna a területi hatósági rendszer működésére.
Erősödne a hivatal szerepe az élelmiszerbiztonsági válsághelyzetek kezelésében is, például a hatóságoknak a rendkívüli élelmiszerlánc-eseményekről és az ezek nyomán meghozott intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatniuk kellene a Nébih-et, majd a hivatal készítené el az uniós szabályok szerinti éves tagállami jelentést is. A minisztérium indoklása szerint az átalakítás célja, hogy a szakmai, munkáltatói és operatív döntések egységesebben szülessenek meg, ami gyorsabb járvány- és válságkezelést, valamint biztonságosabb élelmiszerpiacot eredményezhet.
A tervezet külön pontosítaná a haszonállatok jólétével kapcsolatos hatásköröket is, így ezen a területen a miniszter, a Nébih és a megyei kormányhivatalok lennének kijelölt állatvédelmi hatóságok, a megyei kormányhivatal pedig szabálysértés esetén például kötelezhetné az állattartót meghatározott intézkedésekre, illetve korlátozhatná vagy meg is tilthatná az állattartást.
Emellett a géntechnológiai és az új génkezelési technikákkal kapcsolatos hatósági feladatokat is újrarendeznék a minisztérium, a Nébih és a megyei kormányhivatalok között.
A rendelet egy része már október 1-jén, a Nébih új szakmai irányítási jogköreit és a szervezeti átalakítás jelentős részét tartalmazó rendelkezések pedig november 1-jén lépnének hatályba. A társadalmi egyeztetés szeptember 25-ig tart.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Róka László