„Hadd kérdezzem meg, minisztersége alatt találkozott-e, egyeztetett-e már Mészáros Lőrincel?” – szegezte a kérdést azonnal Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter felé Pellér András, a Forbes Money podcastjének műsorvezetője. „Nem, de nincs is ilyen szándékom” – jelentette ki a miniszter. Hozzátette, hogy a tárca megrendelőként mégis kapcsolatban áll a vállalkozó cégeivel, mert „megörököltünk egy halom kivitelezői szerződést”. „Ezeket most átvilágítjuk, mindenhol az állam és a köz érdekeit érvényesítjük, ahol pedig nem biztosítható ez, ott elzavarjuk őket” – fogalmazott.

Példaként az M6-os autópálya koncesszióját hozta fel. Elmondása szerint a húsz éve üzemeltető társaság a következő 11 évre 44 milliárd forintot kér, míg a Mészáros Lőrinchez köthető konzorcium ugyanezért 149 milliárdot – „tehát háromszorosan van túlárazva”. A Mohácsi hídnál a híd megépítését folytatják, mert a szerkezetek egy része már legyártva a helyszínen van, de a kétszer két sávra bővítést visszavonják: a választások előtt két héttel „76 milliárdot rádobtak a szerződésre”, ezt az összeget visszaszerzik. A budavári palota felújításánál az újratendereztetés felé hajlanak, mert szerinte „itt nem volt valódi verseny” – a beruházást nemzetbiztonsági minősítéssel kapta meg a kivitelező.

Arra a kérdésre, hogy ki fogja megépíteni ezeket a projekteket, azt mondta: „nem fognak nulláról megjelenni olyan szereplők, akik soha a magyar építőiparban nem dolgoztak (…), nincsenek szűzlányok a magyar építőiparban”. Szerinte az történhet, hogy „a NER kontrolljától és a NER pénzszívó fővállalkozóitól megszabadulva tudnak olyan szereplők is versenyben megbízáshoz jutni, fair versenyben, akik korábban inkább bementek különböző szereplők alá”.

Wekerle program: rozsdaövezetekbe irányítanák a lakásépítést

A miniszter szerint a magyar lakásépítés történelmi mélyponton van: tavaly mindössze 12 ezer lakás épült, ami lakosságarányosan a lengyel vagy osztrák érték negyede. Az Otthon Start hiteleiről azt mondta, „több mint 90%-a (…) használt lakásvásárlásra ment”, vagyis nem építést ösztönzött, hanem „a meglévő lakásállományt árazta föl egy keresleti sokk révén”. 

A Wekerle Lakásépítési Programra az uniós helyreállítási alapból 550 millió eurós forrás áll rendelkezésre, ami a miniszter szerint mintegy 3 milliárd eurónyi lakásépítést tud beindítani, a program kezelője a Magyar Fejlesztési Bank lesz. A fejlesztéseket rozsdaövezetekbe irányítanák: Rákosrendezőt, a Rákospalota–Újpest térséget, Kelenföldet, a Józsefvárosi pályaudvar környékét és a Diákváros területét említette. A modellt Bécshez hasonlította: „Lassabb, mint kiemelt rendeletekkel kijelölni cégeket és alkalmatlan helyekre lakásprojekteket generálni (…) de a vége (…) sokkal jobb lesz”.

A magyar építőipar jelenlegi visszaesését a korábbi beruházásleállításokra vezette vissza – ez volt a „Lázári nihil” – fogalmazott. A fordulatot pedig 2028 körülre várja: „majd kérjék számon ezt a mondatomat két év múlva”.

„Ez egy fenntarthatatlan zsákutca”

Az interjú hosszabb részében a miniszter a városszerkezetről beszélt. Szerinte Magyarország az elmúlt években amerikai stílusú kertvárosiasodást finanszírozott, többek között a falusi CSOKkal, ami nem a falvakban, hanem az agglomerációkban csapódott le. „Ez egy fenntarthatatlan zsákutca” – fogalmazott, mivel az alacsony laksűrűséget nem lehet tömegközlekedéssel kiszolgálni, és a háztartások a jövedelmük egyre nagyobb részét költik autóra.

Adatként azt említette, hogy szeptember elsején a volánbuszok átlagosan öt perccel lassabbak voltak a megyei jogú városok környékén, mint egy éve. Az új lakásfejlesztéseket ezért a meglévő kötöttpályás hálózathoz igazítanák, és brit mintára olyan szabályozáson dolgoznak, amely a jó tömegközlekedésű helyszíneket kedvezményezi – a tervezetek akár még idén elkészülhetnek.

A tervezett országos közlekedésszervezőről azt mondta, a MÁV, a Volán és a GySEV menetrendjét, hálózatát és utastájékoztatását egy rendszerbe vonná, a BKK mintájára – a dugókat viszont ez önmagában nem oldja meg. 

Az interjú végén arról kérdezték, mi döbbentette meg leginkább a minisztérium átvételekor. Egy iratkezelési utasítást említett, amely szerint a miniszter nem olvas és nem ír e-maileket, minden papíron megy, illetve hogy ha Lázár János Orbán Viktornak írt levelet, azt „az őszinte híve elköszönéssel kell (…) befejezni”. Mint mondta: „azt hiszem, ez mindent leír arról, hogy hogyan működött a minisztérium”.

(Borítókép: Vitézy Dávid 2026. szeptember 14-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)