GazdaságSzerző: vg 1 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
Ottawa európai szövetségesként közelebb kerülhet az EU-hoz, de a kapcsolat új formájának kidolgozása komoly akadályokba ütközhet.
Mark Carney kanadai miniszterelnök lelkesen fogadta az Európai Unió példátlan ajánlatát, amely szerint Kanada lehetne a közösség első társult tagja. A társult tagság azonban egyelőre inkább politikai jelszó, mint kidolgozott konstrukció, és az EU-tagállamok között máris vita indult arról, mit jelentene valójában.
Mark Carney kanadai miniszterelnököt szinte sztárként fogadták Strasbourgban, miután Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke történelmi ajánlatot tett Kanadának: az ország lehetne az Európai Unió első társult tagja. Carney a csütörtöki európai parlamenti beszédében üdvözölte a kezdeményezést, az EP-képviselők pedig sorban álltak egy kézfogásért és egy közös fotóért.
A lelkesedés azonban nem takarja el a problémát. Egyelőre ugyanis senki sem tudja pontosan, mit jelentene a társult tagság.
Az EU jogában egyszerűen nincs ilyen kategória. Egy vezető uniós politikus Guardian-nek elmondta, hogy szerinte éppen ezért több kérdést vet fel a kifejezés, mint amennyit megválaszol. Egy uniós diplomata pedig úgy fogalmazott, hogy von der Leyen ötlete „üres kifejezés”, amelynek tartalmát a tagállamoknak kellene kidolgozniuk.
A német kormány szintén óvatosan fogadta a javaslatot. Friedrich Merz kancellár szóvivője támogatásáról biztosította a Kanadával kialakítandó szorosabb partnerséget, de jelezte, hogy magát a társult tagság elnevezését újra kellene gondolni.
Pedig az együttműködésnek bőven van tere. Kanada és az EU szorosabb kapcsolatot építene a MI, az energiabiztonság, a kritikus nyersanyagok és a kvantumtechnológia területén, miközben az Északi-sarkvidéken is mélyítenék az együttműködést. Carney külön kiemelte, hogy Kanadának Dánia révén közös tengeri határa van az Északi-sarkvidéken.
A kereskedelemben azonban már jóval nehezebb a helyzet. Carney a 2016-ban megkötött EU-Kanada szabadkereskedelmi megállapodást a világ egyik legsikeresebb kereskedelmi egyezményének nevezte, ám tíz uniós tagállam még mindig nem ratifikálta azt. Köztük van
Így az egységes piac jelentheti a következő aknamezőt.
Kanada „zökkenőmentes” digitális kereskedelmet szeretne a nem mezőgazdasági termékek és számos szolgáltatás esetében, az EU azonban régóta ragaszkodik ahhoz, hogy az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad mozgása egységet alkosson, és az ezekhez kapcsolódó uniós szabályokat is alkalmazni kell.
Közben mindkét fél saját iparát is védi. Kanada tavaly „Buy Canadian” politikát vezetett be, miközben az EU-ban már az európai gyártást előnyben részesítő Industrial Accelerator Actről zajlik a vita.
A strasbourgi taps tehát elhallgatott, és maradt a nehezebb rész: tartalommal megtölteni egy olyan tagsági formát, amelyet az EU még soha nem használt.
Sokkolta a tagállamokat Ursula von der Leyen bejelentése Kanada társulásáról – veszélyes és meggondolatlan az ötlet
A tagállamok megkérdezése nélkül ajánlott társult uniós tagságot Kanadának az Európai Unió vezetője, holott ilyen jogi kategória jelenleg nem is létezik. A váratlan bejelentés megdöbbentette az európai fővárosokat, miközben a kanadai fél is óvatosan reagált von der Leyen történelminek szánt ajánlatára – írja elemzésében a Politico.
Napi