GazdaságSzerző: vg 1 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Hosszadalmas koalíciós tárgyalások várhatók.
A svédországi parlamenti választások szoros eredménnyel zárultak. A baloldali blokk pártjai 176, míg a jobboldal 173 mandátumot szerzett. Ulf Kristersson ezt követően lemondott, azonban a következő miniszterelnök személye és a kormány összetétele nem dőlt el, mivel hosszas koalíciós tárgyalások várhatók.
Magdelena Anderssonnak, a legtöbb mandátumot megszerző Szociáldemokraták pártelnökének a legfőbb feladata most az lesz, hogy a Centrum Pártot és a Baloldali Pártot közelebb hozza egymáshoz.
Svédország korábbi miniszterelnöke csütörtökön nyújtotta be lemondását, a levelet pedig Andreas Norlén házelnöknek címezte, aki hamarosan egyeztet a pártok képviselőivel, majd javaslatot tesz az új miniszterelnök személyére.
Mostantól a házelnök feladata, hogy irányítsa a kormányalakítás folyamatát Annak érdekében, hogy ez a munka azonnal megkezdődhessen, ezúton kérem felmentésemet a miniszterelnöki tisztség alól
− írta Kristersson.
Magdalena Andersson győzelmi beszédében máris kijelölte az irányt, aki szerint a választók a megosztottság helyet az egységre szavaztak. "Az emberek arra szavaztak, hogy Svédország előrelépjen, én pedig meg fogom valósítani azt, amire szavaztak" −fogalmazott a szociáldemokrata vezető, aki prioritásnak nevezte a klímaváltozás kezelését, az oktatást, az egészségügyet, az idősgondozást és a migrációspolitika reformját.
A választásokat megelőzően valós esély mutatkozott arra, hogy a Svéd Demokraták áttörik a politikai tűzfalat és miniszteri pozíciókat szerezhetnek egy jobboldali kormánykoalícióban. A párt azonban nem volt képes megismételni a bravúros 2022-es teljesítményét, amikor a szavazatok 20,54 százalékát szerezte meg és ezzel 73 mandátumhoz jutott.
A párt megalakulása óta ez volt az első alkalom, hogy a Jimmie Åkesson vezette közösség veszített népszerűségéből.
Míg a Svéd Demokraták a 2002-es országgyűlési választásokon csupán a szavazatok 1,44 százalékát kapták, addig 2018-ban 17,53, 2022-ben pedig 20,54 százalékot értek el.
A Szociáldemokraták a szavazatok 28 százalékát szerezték meg, amivel győzelmet arattak, ám ez minden idők legrosszabb teljesítménye a baloldal legnépszerűbbjétől. Mindezt tetézi, hogy Magdalena Anderssonra rendkívül nehéz koalíciós tárgyalások várnak, így még az sem teljesen biztos, hogy képes lesz kormánytalakítani.
A baloldali blokkban a legnagyobb ellentét a Centrum Párt és a Baloldali Párt között van.
A Centrum a választásokat megelőzően kizárta, a közös kormányzás lehetőségét, miközben a Baloldali Párt miniszteri posztokat követel a támogatásért cserébe.
További komoly viták várhatók a Baloldali Párt által támogatott vagyonos adó, illetve a Zöldek atomenergia-ellenes álláspontja és adópolitikája miatt. A Zöldek, a Szociáldemokraták és a Baloldali Párt egyaránt adóemeléseket támogatnak, míg a Centrum Párt adócsökkentést sürget.
Magdalena Andersson hírek szerint valamennyi ellenzéki párttal egyeztet majd, azonban a jobboldali blokkhoz tartozó Liberálisok és Kereszténydemokraták elzárkóztak az együttműködéstől, a Mérsékeltek pedig a vséd politikai hagyományokat figyelembe véve valószínűleg nem lesznek hajlandók koalícióra lépni a Szociáldemokratákkal.
Nehéz lesz tehát a kormányalakítás, továbbá Svédországban gyakoriak a kisebbségi kormányok, és az is többször előfordult már, hogy egy párt koalíción kívüli támogatóként volt jelen a parlamentben. A Svéd Demokraták az utóbbi ciklusban például ilyen módon szereztek befolyást Kristersson kabinetjében.
A korábbi magyar és svéd miniszterelnökök viszonya az elmúlt években kifejezetten feszült volt. A legnagyobb konfliktust Svédország NATO-csatlakozásának elhúzódó magyar ratifikációja okozta, miközben Budapest nehezményezte a svéd politikusoknak a magyar jogállamiság helyzetét érő bírálatait.
2024 februárjában ugyanakkor Kristersson Budapestre utazott, ahol a két kormányfő a kapcsolatok rendezéséről tárgyalt; Orbán ezt később kifejezetten a „bizalom újraépítéseként” jellemezte, és a felek a védelmi együttműködést is bővítették.
Az ellentét később azonban ismét kiéleződött: Kristersson 2024 őszén élesen elhatárolódott Orbán grúziai szerepvállalásától, ami miatt a magyar külügy bekérette a svéd nagykövetet. 2025-ben már személyesebb hangvételű szóváltásra is sor került, Kristersson „szégyentelen hazugságoknak” nevezte Orbán Svédországgal kapcsolatos állításait, Orbán pedig azt üzente, hogy a svéd népet barátnak tekinti, Kristersson kormányát viszont nem.
Napi