A csütörtökön bejelentett, újrainduló vagyonosodási vizsgálati rendszerről a miniszterelnök azt mondta, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végezné, és automatikusan kiterjedne többek között azokra a miniszterelnökökre, miniszterekre, államtitkárokra, országgyűlési képviselőkre és kormánybiztosokra, akiknek az elmúlt öt évben szűnt meg a megbízatásuk. Míg a jelenlegi tisztségviselőknél két év elteltével indulna automatikus ellenőrzés.

Magyar szerint az ellenőrzésnek a bevallott vagyon mellett az eltitkolt vagyonelemek feltárására is ki kell terjednie, amit úgy fogalmazott meg, hogy a NAV feladata ezeket „Bahreintől Békéscsabáig” megtalálni.

Magyar a húszéves visszatekintést a 2006-os őszödi beszéd évfordulójával is összekapcsolta, és azt állította, hogy az előző kormány a költségvetés valós helyzetét is jelentősen rosszabb színben hagyta hátra annál, mint amit korábban tervezett. A korábbi közléseket idézve elmondta, a hivatalosan tervezett 3,7 százalékos helyett végül 8,3 százalékos hiány alakult ki, amit több ezer milliárd forintos eltérésként értékelt.

Az uniós forrásokról azt mondta, hogy a kormány folyamatosan küldi a szükséges dokumentumokat Brüsszelbe, és várakozása szerint a pénzek legnagyobb részének december végéig meg kell érkeznie Magyarországra, bár egyes, csúszásban lévő projektek kifizetése áthúzódhat jövőre. A miniszterelnök szerint a forrásokat többek között kórházakra, vasút- és közlekedésfejlesztésre, bérlakásokra, kis- és középvállalkozások támogatására, energiahatékonyságra és vízügyi beruházásokra fordítanák.

A szociális, gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és rendvédelmi dolgozók béremeléséről Magyar azt mondta, hogy a kormány már konkrét döntéseket hozott, a pontos összegeket azonban egyelőre nem ismertette. Amint az ismert, a tervezett emeléseket két lépésben hajtanák végre, és nem minden dolgozó ugyanolyan százalékos növelést kapna, mivel az egyes területeken belül is jelentősek a fizetési különbségek.

A pontos mérték meghatározását Magyar összekötötte a jövő évi minimálbérrel, az adócsökkentésekkel és a 2027-es büdzsé összeállításával. A költségvetés mozgásteréről szó szerint úgy fogalmazott:

átvettünk egy kivéreztetett költségvetést 8,3%-os hiánnyal, felelőtlenség lenne minden vállalást egyszerre teljesíteni.

Később pedig hozzátette: „bedönteni egy költségvetést nem lehet.” Azt mondta, olyan büdzsét szeretnének összeállítani, amelyben a béremelések mellett a családi pótlék emelése, az adó- és áfacsökkentések, valamint a hiány mérséklése is elfér.

A miniszterelnök szerint a 2027-es költségvetés tervezetét október közepe körül kell eljuttatni a Költségvetési Tanácshoz, így addigra a főbb adó-, bér- és kiadási döntéseket is le kell zárni. A szociális ágazat béremelésének nagyságáról ezért most még nem mondott konkrét számot, de azt jelezte, hogy a kormány a lehető legnagyobb, ugyanakkor hosszabb távon is finanszírozható emelésre törekszik.

A nyugdíjasok korábban az utolsó negyedévre ígért SZÉP-kártyájáról az interjú végén kérdezték Magyart. A miniszterelnök először azt mondta, hogy

azon is dolgozunk, azon is dolgoznak, majd egyértelművé tette, hogy az intézkedésből idén még nem feltétlenül lesznek kifizetések, mint fogalmazott:

a 2027-es költségvetésben lesz döntés a Szép-kártyáról is.

Magyar arról is beszélt, hogy a kormány vállalásai közül eddig mintegy 120–130 teljesült teljes egészében, míg más intézkedések több lépcsőben valósulnak meg. A miniszterelnök a folyamatban lévő elszámoltatási ügyek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a kormánynak szerinte

a nyomozóhatóságok és az igazságszolgáltatás működésének feltételeit kell biztosítania, az egyes büntetőeljárások eredményét pedig nem a kabinetnek kell meghatároznia.

Címlapkép forrása: Balint Szentgallay/NurPhoto via Getty Images