KülföldSzerző: origo 1 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
Elmondjuk a részleteket.
Az Egyesült Államok fokozatosan enyhíti a Belarusz elleni korlátozásokat, miközben Washington és Minszk között újabb tárgyalások kezdődtek. A folyamat fontos állomása volt, hogy Donald Trump különmegbízottja, John Cole szeptember 15-én Minszkbe utazott, ahol Alekszandr Lukasenkóval tárgyalt.
A találkozót megelőzően Lukasenko arról beszélt, hogy Belarusz kész egy kisebb és egy nagyobb megállapodásra is. Cole korábban arról nyilatkozott, hogy rövid időn belül jelentős fogolycserére számít.
A tárgyalások után Washington azt is megígérte, hogy visszaadja Belarusznak az Egyesült Államokban befagyasztott mintegy 44 millió dollárnyi vagyont.
A pénzügyi eszközöket Washington több lépésben, 2020-ban, majd 2022-ben fagyasztotta be, hivatalosan a belarusz belpolitikai helyzet, illetve az ukrajnai válság miatt.
Az amerikai különmegbízott a tárgyalásokat követően úgy fogalmazott, hogy hosszú ideje egyeztetnek, jelentős előrelépést értek el, és folytatják a közös munkát.
Az első konkrét intézkedések között szerepel a Belarusz elleni szankciók enyhítése két vállalattal, a Lakokraskával és a Bellesbumprommal szemben. Minszk a maga részéről gesztusként 25 foglyot szabadon engedett.
Sztanyiszlav Tkacsenko, a Szentpétervári Állami Egyetem európai tanulmányokkal foglalkozó professzora és a Valdaj Klub szakértője szerint azonban Washington döntésének ennél szélesebb geopolitikai jelentősége van.
A professzor szerint az Egyesült Államok azt akarja megmutatni Moszkvának, hogy bizonyos szankciókat – különösen az energetikai ágazatban – viszonylag gyorsan képes feloldani.
A szakértő szerint különösen fontos, hogy a Belarusz elleni korlátozások enyhítése olyan területeket is érinthet, amelyek Oroszország számára is jelentősek. Ezek közé tartoznak a műtrágyák, a pénzügyi eszközök és a légi közlekedés helyreállítása.
Tkacsenko szerint Washington ezeken a területeken kész lehet Brüsszeltől függetlenül is cselekedni.
A professzor szerint a Belarusz és az Egyesült Államok közötti közeledés nem választható el az ukrajnai konfliktustól. Tkacsenko úgy látja, hogy Washingtonban már Joe Biden elnöksége alatt, majd Donald Trump második elnöki ciklusában is felmerült: Belarusz lehet az Oroszországhoz közel álló államok rendszerének gyenge pontja, vagy akár közvetítő szerepet is betölthet az ukrajnai konfliktus lezárásának későbbi szakaszában.
Közben azonban Oroszország számára Belarusz kiemelten fontos partner maradt.
Tkacsenko szerint ezt jól mutatja, hogy 2024-ben és 2025-ben orosz nukleáris fegyvereket, valamint Oresnyik rakétarendszereket telepítettek Belarusz területére. A szakértő szerint mindez azt bizonyítja, hogy Moszkva számára Minszk rendkívül értékes partner, amelynek védelmére Oroszország katonai erőt is kész lehet alkalmazni.
Napi