Elrendelte a nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság a letelepedési államkötvények ügyében, miután a Transparency International feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával.

A feljelentést július végén írta meg Ligeti Miklós, a szervezet eddigi jogi igazgatója (akit kedden választottak meg alkotmánybírónak). A legfőbb ügyészségről először a Központi Nyomozó Főügyészségre, onnan pedig a BRFK-ra került át a feljelentés. A rendőrség lassan döntött: amikor augusztus közepén rákérdeztünk, még csak ott tartottak, hogy feljelentéskiegészítést rendeltek el, majd a mostani kérdésünkre írták meg, hogy már nyomoznak. Más részletet nem közöltek, azt sem, hogy pontosan mikor indult a nyomozás.

A letelepedési kötvényprogramot Rogán Antal kezdeményezte még 2012 őszén, a parlament gazdasági bizottságának vezetőjeként. Rogán javaslata alapján 250 illetve 300 ezer euróért juthattak magyar letelepedési engedélyhez EU-n kívüli állampolgárok.

A program lebonyolítását jellemzően ismeretlen hátterű offshore-cégekre bízták, amelyek a Transparency számításai szerint akkori árfolyamon 60 milliárd forint közpénzből származó nyereséget könyvelhettek el a bizniszen. Közben az állam a teljes futamidőt nézve bukott az ügyleten, ráadásul a gazdaság helyzete sem indokolta, hogy belevágjanak egy ilyen konstrukcióba.

2017. június végéig – vagyis a program megszüntetéséig - 6621 darab letelepedési kötvényt adtak el a közvetítő cégek. A családtagokkal együtt 19 855 külföldi állampolgár kapott magyar letelepedési engedélyt, amivel szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. Az állampapírba csak öt évre kellett befektetniük, utána a pénz nagy részét visszakapták, a letelepedési engedély viszont életük végéig tart.

A programban nyolc közvetítő cég vett részt, amelyek az országgyűlés Gazdasági bizottságától kaptak engedélyt. (Két céggel kapcsolatban előkerült Habony Árpád neve is, akit Rogán Antal májusban a barátjának nevezett.)

A Transparency annak idején kiperelte azokat az iratokat, amelyek a bizottságban keletkeztek az engedélyezési eljárás során, majd azokat átnézve hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tettek. Az iratok alapján ugyanis egyértelmű volt számukra, hogy sok visszásság történt. (A mostani feljelentésükben leírták ennek a részleteit, és csatolták az iratokat is.) A 2018-as feljelentést elutasította a Központi Nyomozó Főügyészség.

A kormányváltás után újra próbálkoztak, de most nem a vállalkozások jóváhagyása, hanem a költségvetést ért legalább 21 milliárd forintos kár miatt. Miután semmi nyoma nem volt annak, hogy a Gazdasági bizottság annak idején megpróbálta volna ellenőrizni, hogy a cégek mögött kik lehettek a tényleges tulajdonosok, a Transparency szerint megáll a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja is.

A feljelentésben azt írták, „a letelepedési magyar államkötvények konstrukciójának kialakítása és ezen állampapírok kereskedelme megszegte az Alaptörvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben rögzített átláthatósági, elszámoltathatósági és felelős vagyongazdálkodási követelményeket. A letelepedési magyar államkötvények kereskedelmére felhatalmazott kétes eredetű és tisztázatlan hátterű közvetítő cégek alkalmazására nem volt elengedhetetlen szükség”, felelős gazdálkodás esetén az államkötvényekkel például az Államadósság Kezelő Központon keresztül is lehetett volna kereskedni. A Gazdasági bizottság súlyos mulasztást követett el a többi között azzal, hogy nem alakított ellenőrizhető, átlátható eljárásrendet. Mindezek után a Tranparency szerint „azok a személyek, akik közreműködtek a letelepedési magyar államkötvények kereskedelmében, kötelességszegést valósítottak meg, amely kötelességszegéssel oksági összefüggésben a közvagyonban vagyoni hátrányt idéztek elő.”

A Transparency szerint a közvetítő cégek tényleges tulajdonosainak – „és ezáltal a valódi haszonhúzóknak” – a kilétét kizárólag büntetőeljárási eszközökkel lehet megállapítani. Az ügy szerintük nem évült el, hiszen még 2022-ben is kellett az államnak kötvényeket visszavásárolnia. Ez még az ötéves élévülési időt sem lépte túl, súlyosabb esetben pedig 10 év is lehet az elévülés.

Az Állami Adósságkezelő Központ viszont pár éve azzal érvelt, 2013-2017 között több mint 9,6 millió eurót (közel 3 milliárd forintot) takarított meg az állam azzal, hogy a Prémium Euró Magyar Állampapír helyett Letelepedési Magyar Államkötvényt bocsátott ki. Az utolsó évben, 2022-ben 551,7 millió eurót fizetett vissza az állam.