– Emlékszik arra a pillanatra, amikor eldöntötte, hogy a Manchester Cityt elhagyva a Barcelonához igazol? 
– Ez inkább egy hosszas folyamat volt, nem hirtelen döntés – mondta a Mundo Deportivónak adott interjúban a világ-és Európa-bajnok Rodri. – Először el kellett fogadnom, hogy a manchesteri korszak véget ért, és olyan helyet kerestem, ahol tovább építhetem a karrierem. Nagyon hálás vagyok a Citynek, csodálatos hét évet töltöttem ott, emberileg és szakmailag is sokat kaptam a klubtól. Amikor szóba jött a Barcelona úgy éreztem, ez a legjobb lehetőség. A döntéseimnél elsősorban mindig a sportszakmai szempontokat nézem, olyan helyet kerestem, ahol úgy érzem, nyerhetek, és boldog lehetek. Tetszett, hogy a Barcelonánál nagyon tehetséges az új generáció, és azt is láttam, Hansi Flick mit tud kihozni a csapatból. 

– Nem titok, hogy a Real Madrid is szerette volna önt megszerezni. Miért választotta mégis a Barcát? 
– A világbajnokság után szerettem volna két-három nyugodt hetet, amikor kikapcsolhatok, de ez sajnos nem jött össze. Sok mindent figyelembe vettem, nagyon nehéz döntés volt, két nagyszerű csapat csábított. Végül sportszakmai szempontok döntöttek, azt néztem, hol tudok nyerni és még jobb futballistává válni. Ugyanakkor hozzá kell tennem, hogy nem volt egyszerű nemet mondani a Real Madridnak. Főleg úgy, hogy végig nagyon kedvesek voltak velem. Végül a Barcelona sportigazgatója, Deco és Hansi Flick vezetőedző győzött meg. 

– Mivel győzte meg Deco? 
– Egyáltalán nem helyeztek rám nyomást, egyszerűen csak elmondták, hogy menyire szeretnének velem dolgozni, hogy számítanak rám, és egy olyan kaliberű játékost keresnek, mint én. Nagyon értékeltem, hogy minden olyan természetes és szorongásmentes volt.  

– Az nem játszott szerepet a döntésében, hogy 2024-ben a Real Madrid csapatszinten bojkottálta az Aranylabda-gálát, miután kiderült, hogy nem Vinícius Júnior, hanem ön kapja meg az elismerést? 
– Már akkor is elmondtam, hogy ez semmilyen hatással nem volt rám. Az az én napom volt, és nem láttam értelmét, hogy olyan emberekről beszéljek, akik ott sem voltak az ünnepségen, ami számomra és a családom számára is rendkívül fontos volt. Aki ismer, az tudja, hogy igyekszem távol tartani magam az ilyesfajta médiacirkusztól. Csak a futball érdekel. 

– Ha már Aranylabda…Két éve azt mondta, biztos benne, hogy Lamine Yamal előbb-utóbb megkapja az elismerést. Elérkezett ez a pillanat? 
– Miért kérdez olyat, amire nem tudom a választ? Ami biztos, hogy Lamine Yamal az utóbbi másfél évben elképesztő fejlődésen ment keresztül, és vitathatatlanul ott van a világ legjobb játékosai között. Egyébként is, mit mér az Aranylabda? Az egyéni teljesítményt vagy a csapatsikereket? Mindannyian kedveljük az egyéni díjakat, de az, hogy Lamine Yamal tizenkilenc évesen ennyi mindent megnyert rengeteget elmond arról, milyen dimenzióban mozog. Meglátjuk, végül mi dönt. A mostani Aranylabdánál nagyon nyílt a verseny, és minden esélyes rászolgálna a díjra. Éppen ezért nem aggódom különösebben, ki nyer, de örülnék, ha egy spanyol játékos lenne a befutó. 

– Nem titok, hogy a Barcelonának a BL-győzelem az egyik fő célja. Lát rá esélyt, hogy ez ebben az idényben összejön? 
– Abszolút elérhető célnak tartom, ez az utolsó lépés, ami ahhoz hiányzik, hogy megmutassuk Európának, milyen kiváló csapatunk van. Ugyanakkor nem gondolom, hogy ott vagyunk a legfőbb esélyesek között. Sok dolgon finomítani kell még, hogy megnyerhessük a sorozatot. Mások mellett én is azért jöttem a klubhoz, hogy hozzájáruljak ehhez, és segítsek a csapatnak a fejlődésben ami a BL megnyeréséhez kell. Mert a BL különleges torna, ahol nem a legjobb nyer, inkább a kulcspillanatok számítanak. Tudni kell, mik a legfontosabb pillanatok, amik döntőek lehetnek. De ha az a kérdés, hogy megnyerhetjük-e a Bajnokok Ligáját az a válaszom, hogy azért jöttem ide. 

– Pontosan mik azok az apróságok, amiken csiszolni kell? Az előző idényben az Atlético Madrid elleni párharc mindkét mérkőzésén kiállították a Barcelona egyik belső védőjét. Előtte az Inter elleni elődöntőben vezetett a csapat a milánói visszavágón, és szerzett hat gólt a párharcban, de végül kapott hetet. Miben kellene javulni, hogy ilyesmi ne fordulhasson elő? 
– Pont ezekről beszéltem. Az egyenes kieséses szakaszban kontrollálni kell a kulcspillanatokat. És talán többet ér, ha elöl nem annyira hatékony a csapat, de hátul nagyobb a stabilitás. A győztes csapatok megmutatták, miben kell fejlődni. De ezeket a rutin hozza magával. Többször elmondtam már, ahhoz, hogy nyerj, előbb veszítened kell, és meg kell tanulnod néhány dolgot. Nem is tudom, mióta játszottam már a Bajnokok Ligájában, mire végre sikerült megnyernem. Úgyhogy pontosan tudom, hogy ez egy tanulási folyamat, és a futballisták évről évre egyre tapasztaltabbak lesznek. 

– Melyik játékos teljesítménye lepte meg a legjobban a Barcelonánál? 
– Raphinha. Nyilván tudtam, milyen jó futballista, de meglepett, milyen kiváló formában van. Ráadásul nagyjából egykorúak vagyunk, mégis elképesztő fizikummal büszkélkedhet