GazdaságSzerző: vg 1 órával ezelőtt 5 percnyi olvasás
Egyre tudatosabban választanak szakembert a magyarok, miközben tízből közel kilenc embernek legalább közepes anyagi terhet jelentene egy komolyabb felújítás.
Magyarország egyik meghatározó építőipar-gyártó és -forgalmazó vállalata, a 2025-ben mintegy 40 milliárd forintos bevételt elérő Mapei Kft. idén is közzétette Építőipari Bizalmi Indexe (ÉBI) felmérésnek eredményeit. A kutatás idén is az építtetők bizalmára, a kontármunka arányára, valamint az okozott károk nagyságára volt kíváncsi, melyek – szinte közmondásosan – az építőipar legégetőbb problémái közé tartoznak. A kutatás eredményeinek ismertetésére akkor került sor, amikor magyar építőipar teljesítménye gyászos eredményeket mutat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.
Hat éve nem volt olyan alacsony a kontármunka miatt elszenvedett átlagos kár Magyarországon, mint idén: a 2025-ös 842 ezer forintról 2026 augusztusára 688 ezer forintra csökkent az egy munkára jutó veszteség.
A kontármunka ugyanakkor nem lett ritkább: az elmúlt egy évben építőipari munkát megrendelők 15 százaléka szenvedett el ilyen kárt
– derül ki a Mapei Kft. 2026. augusztusi Építőipari Bizalmi Index kutatásából.
Az egy kontármunkára jutó átlagos kár a 2021 óta mért legalacsonyabb érték. Az átlagos kár 2021-ben 753 ezer, 2022-ben 738 ezer forint volt, majd 2023 és 2025 között tartósan 800 ezer forint fölé emelkedett. Tavaly 842 137 forinton tetőzött, ehhez képest idén több mint 153 ezer forinttal csökkent.
A kárösszeg mérséklődése azonban nem jelentette a kontármunka visszaszorulását. Az elmúlt egy évben építőipari munkát megrendelők 15 százaléka szenvedett el kontárkárt, szemben a 2025-ös 14,54 százalékkal. A probléma gyakorisága tehát lényegében változatlan maradt.
A Mapei Kft. ügyvezetője, Markovich Béla szerint
az alacsonyabb kárösszeg egyik oka az lehet, hogy a visszafogottabb kereslet miatt kevesebb nagy értékű felújítás valósult meg, miközben több kisebb munka volt.
Ugyanakkor szerinte a megrendelők tudatossága is nőtt: egyre többen gyűjtenek információt, nézik meg a szakemberek korábbi munkáit, illetve hasonlítják össze az árakat és a műszaki megoldásokat. Ehhez internetet, valamint a közösségi média felületeit is használják.
A kontármunka továbbra is széles körű probléma. A felnőtt lakosság 38 százaléka számolt be arról, hogy élete során már szenvedett anyagi kárt kontármunka miatt. Ez enyhe csökkenés a 2025-ben mért 40 százalékhoz képest, de azt jelenti, hogy tízből közel négy magyar felnőttnek van személyes tapasztalata ilyen kárról.
A bizalmatlanságnak van gazdasági ára. Megnyújtja a szakember kiválasztási időt, a beruházókat visszatarthatja a döntéstől. A bizalom helyreállítása igen hosszú folyamat, ezért folyamatosan dolgozni kell azon.
Ez a szám azért ijesztő, mert úgy tűnik, mintha a szakemberek mintegy 40 százaléka kontár lenne, pedig nem az” – mondta a sajtótájékoztatón a Mapei Kft. ügyvezetője.
A lakosság építőipari szakmákról alkotott véleménye 2026-ban enyhén romlott az előző évben mértekhez képest.
Az Építőipari Bizalmi Index átlaga a tavalyi 3,60-ról 3,54 csillagra csökkent az ötfokú skálán, ami továbbra is „átlagos munkát” jelent.
Ugyanakkor az ÉBI átlagában jelentős területi különbségek vannak:
Idén minden vizsgált szakma megítélése romlott, bár többnyire csak kis mértékben.
A legjobb értékelést a villanyszerelők kapták 3,76 csillaggal, őket a víz- és gázszerelők 3,68, valamint a gépészek 3,66 csillaggal követték.
A lista végén a burkolók 3,43, a kőművesek 3,36, illetve a generálkivitelezők 3,29 csillaggal állnak.
Markovich Béla szerint a romló értékelések nem feltétlenül jelentik azt, hogy a szakemberek rosszabb munkát végeznek. A bizonytalan piaci környezet kifáraszthatta a megrendelőket, akik óvatosabbá és árérzékenyebbé váltak, és szigorúbban mérik, hogy mit kapnak a pénzükért. Ez a másik ok lehet a beruházások visszaesése mellett a gyenge építőipari teljesítménynek.
Az építőipar jövőjének megítélése továbbra is bizonytalan, miközben Markovich szerint annak teljesítménye a 2008-as válság idején látott visszesésnek felel meg.
A lakosság 38 százaléka szerint az ágazat rossz vagy nagyon rossz irányba halad, 43 százalék nem számít változásra, és mindössze 20 százalék vár javulást. Egy évvel korábban 47 százalék volt pesszimista, miközben 19 százalék számított pozitív változásra. A pesszimizmus tehát enyhült, de az optimizmus nem erősödött érdemben: inkább a kivárás vált meghatározóvá.
A tartós bizonytalanság mögött a lakosság szűkös pénzügyi mozgástere is állhat. A 18–65 éves magyar lakosság 36 százaléka jelenleg egyáltalán nem tudna finanszírozni egy felújítást, energetikai korszerűsítést vagy bővítést.
Markovich Béla szerint a kereslet élénkítéséhez elsősorban a családok pénzügyi mozgásterét kell javítani. Szerinte ebben az energetikai korszerűsítések hitel helyett célzott támogatása is szerepet játszhat, mivel egyszerre csökkentheti a beruházás kezdeti költségeit és hosszabb távon a rezsikiadásokat.
A szakember szerint a kivárásban szerepet játszhat a 2022-ben kitört háború után tapasztalt építőipari áremelkedés is, amely hozzájárulhatott a lakosság kedvezőtlenebb hangulatához. A Mapei Kft. ügyvezetője szerint kormányzati szerepvállalásra van szükség a teljesítmény fellendítésében.
A teljesítmény felfuttatásában persze a lakossági szektornak is jelentőse van, de Markovich szerint
a vállalati beruházások újbóli felfutása jelentené a kulcsot ahhoz.
Ám azok előkészítéséhez is idő kell, így ha azok újra meg is indulnak, legkorábban 2027 második felétől éreztethetik hatásukat a szakember szerint.
A kutatás szerint a megrendelők tudatosabban választanak szakembert. A lakosság 76 százaléka legalább alkalmanként megnézi a szakember közösségimédia-oldalát, 43 százalék pedig mindig vagy gyakran teszi ezt.
A szakmai jelenlét bizalmat is épít: tízből hét ember bizalmát növeli, ha a szakember rendszeresen bemutatja munkáit és szakmai tartalmakat oszt meg, ezért Markovoch Béla is erre buzdítja a szakembereket.
„A transzparencia a kontárok ellensége. A közösségi média és az MI egyre több lehetőséget ad arra, hogy a megrendelő még a döntés előtt tájékozódjon, ellenőrizze a referenciákat, összehasonlítsa az árakat és felkészülten kérdezzen. Minél több az ellenőrizhető információ, annál nehezebb pusztán ígéretekkel meggyőzni valakit” – mondta Markovich Béla.
Eközben új információforrásként megjelent a mesterséges intelligencia (MI) is: a felnőtt lakosság 31 százaléka használt már MI-t építőipari munkákkal kapcsolatos tájékozódásra.
Az MI-t használók 55 százaléka általános információgyűjtésre, 40 százaléka költségbecslésre és az árak ellenőrzésére, 38 százaléka pedig hibák azonosítására veszi igénybe. A Mapei szerint az MI hasznos döntés-előkészítő eszköz lehet, de műszaki kérdésekben nem helyettesíti a szakembert, válaszait pedig érdemes ellenőrizni.
A Világgazdaság kérdésére válaszolva Markoivch Béla azt mondta, hogy folyamatosan dolgozni kell a bizalom helyreállításán (erre a vállalkozás részéről konkrét gyakorlatokat említett), épp azért, hogy minél kevesebbszer fordulhasson elő az, hogy a szakemberek maguk rombolják a bizalmat az építőipar iránt azzal, hogy egy elődjük által elvégzatt munka színvonalát értékelik le a leendő megrendelőjük előtt. Markovich Béla szerint ez nem jelenti azt, hogy nem jó szakember mond íteletet, de azt elismerte, hogy nem segít az építőipar felé a lakossági bizalom helyreállításában.
Az Építőipari Bizalmi Index kutatás 2026 augusztusában, önkitöltős online kérdőívvel készült. A kételemű országos adatfelvétel az általános felnőtt népesség 995 fős reprezentatív mintáját, valamint az ingatlantulajdonosok 1045 fős célcsoportját vizsgálta. Egyes elemzések a két minta egyesítésével készültek. Az ÉBI az építőipari szakemberek munkájának lakossági értékeléséből képzett mutató.
A Mapei friss adatai egy olyan időszakban jelentek meg, amikor újabb értékelések mutatnak rá a magyar építőipar nehéz helyzetére.
Markovich Béla értékelésével összhangban Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami beruházások visszafogása hatással van az ágazat teljesítményére, de a gyenge számok mögött nem kizárólag ez áll.
A vállalatok beruházási aktivitása is alacsony, miközben a magas energia- és építési költségek, valamint a gyenge külső kereslet szintén fékezik az építőipart. Érdemi javulásra Regős Gábor szerint legkorábban az év vége felé lehet esély (Markovich Béla inkább 2027 második felére számít).
Az bizonyos, hogy mind a Mapei Kft. képviselője, mind az elemző közgazdász szerint fontos a teljesítmény helyreállításában az állami szerepvállalás. Markovich Béla a sajtótájékoztatón úgy értékelte, hogy „sok jót egyelőre nem hozott a kormányváltás”, bár bizakódóan tekint a továbbiak elé, addig Regős Gábor szerint jóval most nagy fordulat történt az államigazgatásban az áprilisi választás révén, ami az eleve nehéz helyzetben lévő ágazatra is hatással van. „A kérdés inkább csak az, hogy az állami beruházások mikor indulnak vagy nem indulnak újra, azaz hány hónapig tart az alacsony rendelési volumen” – fogalmazott az elemző.
Napi