GazdaságSzerző: vg 1 órával ezelőtt 4 percnyi olvasás
Az Európai Bizottságnak hamarosan be kell jelentenie a novembertől hatályos díj mértékét.
Az Európai Parlament elfogadta az új e-kereskedelmi és vámügyi szabályokat, melyek alapvetően egységesen érintik valamennyi EU-s tagállamot. A reform egyik legfontosabb eleme, hogy a nem uniós webáruházakból közvetlenül az uniós fogyasztóknak küldött árukra új, uniós szintű kezelési díj vonatkozik majd. A tagállamoknak legkésőbb 2026. november 1-jétől kell alkalmazniuk a díjat, amelynek pontos összegét az Európai Bizottság határozza meg.
Mint arról a Világgazdaság oldalán beszámoltuk, az elvi döntés az kezelési díjról már megszületett, a jogalkotási folyamatban azér fontos lépcső a tegnapi nap, mert az Európai Parlament hivatalosan is elfogadta az.
Fontos különbség, hogy a novemberben bevezetendő kezelési díj nem azonos a július 1-jétől alkalmazott 3 eurós vámmal.
Az EU júliusban megszüntette a 150 euró alatti, EU-n kívülről érkező kis értékű küldemények korábbi vámmentességét. Az átmeneti szabály alapján 2026. július 1-jétől 2028. július 1-jéig 3 eurós vámot kell fizetni a 150 eurót meg nem haladó csomagokban található, eltérő vámtarifakategóriákba tartozó tételek után. Vagyis a 3 euró nem feltétlenül csomagonként értendő: egyetlen küldeményben több különböző termékkategória esetén többször is felszámítható.
Ehhez társulhat novembertől az új uniós kezelési díj. Ennek mértékét még nem határozták meg, és a díjat a Bizottság a tényleges költségekhez igazítva kétévente felülvizsgálja. A szabály célja elsősorban az egyre nagyobb számú kis csomag vámhatósági ellenőrzésének költségeinek fedezése.
A reform egyik lényeges változása, hogy
a nem uniós országokból közvetlenül uniós fogyasztóknak értékesítő webáruházakat és platformokat bizonyos esetekben importőrként kezelik.
Ez azt jelenti, hogy
A rendszer egyben azt is ösztönözheti, hogy a nagy nemzetközi platformok európai raktárakból szolgálják ki a vásárlókat. Az összevont, nagyobb mennyiségű szállítmányok ugyanis könnyebben ellenőrizhetők, és a reform alacsonyabb kezelési díjjal is ösztönzi ezt a modellt.
A szabályokat ismételten megsértő vállalatokat komoly pénzügyi szankciók is fenyegethetik: a legsúlyosabb esetekben a megelőző év uniós importértékének akár 6 százalékát elérő bírságot is kiszabhatnak, emellett bizonyos vámkedvezmények és platformhozzáférések is korlátozhatók.
A változás azért különösen fontos Magyarországon, mert a külföldi webáruházak az elmúlt években komoly szereplőivé váltak a hazai online kereskedelemnek.
A PwC Magyarország adatai szerint 2025-ben a külföldi kereskedők a 2092 milliárd forintos magyar online termékforgalom közel 18 százalékát adták, miközben a rendelések 24 százaléka kapcsolódott hozzájuk. A 375 milliárd forintos importforgalom több mint fele a Temuhoz kötődött: a platform magyarországi forgalma 195 milliárd forintot ért el, több mint 13 millió rendeléssel.
A külföldi rendelés 2026 elején is rendkívül népszerű maradt. Az első negyedévben a 4,4 millió magyar online vásárló 56 százaléka, mintegy 2,5 millió ember rendelt külföldről. Kínai webáruházból 1,6 millió magyar vásárolt, miközben a Temu közel 5 millió rendelést regisztrált, és 1,8 millió magyar vásárlót ért el.
A júliusban bevezetett 3 eurós vám eddig nem fordította el tömegesen a magyar fogyasztókat a nemzetközi platformoktól, ugyanakkor a vásárlók tudatosabban hasonlítják össze az ajánlatokat, és nagyobb figyelmet fordítanak a végső fizetendő összegre.
Az új uniós kezelési díj beszedése pedig várhatóan hasonlóan fog működni, mint a 3 eurós „temuvámé”, azaz a vásárlási folyamat során kell azt a vásárlónak megfizetnie.
Persze előfordulhat, hogy az online kereskedő forgalmának fenntartása érdekében csökkenti termékei árát vagy valamilyen kompenzációt ad a vásárlónak, mintegy „benyelve” a kezelési díjat, de ez egyelőre csak lehetőség, ezért arra kell készülni, hogy az új teher a vásárlók pénztárcáját terheli.
A reform nem csupán a vásárlói csomagokra vonatkozó új díjakról szól. Az EU egy új, közös vámügyi informatikai rendszert, az EU Customs Data Hubot is létrehozza.
A rendszer fokozatosan váltja fel a jelenleg használt, tagállamonként eltérő vámügyi informatikai rendszereket.
A cél, hogy a vállalatok egyetlen digitális környezetben adhassák meg a szükséges adatokat, miközben a vámhatóságok az eddiginél átfogóbb információk alapján végezhetnek kockázatelemzést.
A reform részeként létrejön az új uniós vámhatóság is, amelynek székhelye a franciaországi Lille lesz. Feladata a tagállami vámhatóságok közötti együttműködés koordinálása, a közös kockázatkezelés és az uniós adatközpont működtetése lesz.
Az új kezelési költség kivetésével az EU a megnövekedett vámügyviteli és logisztikai feladatok költségeit kívánja fedezni.
Az Európai Parlament szavazásával a reform jogalkotási folyamata lezárul. A Tanács már korábban jóváhagyta a megállapodást, így a szabályok kihirdetése és hatálybalépése következik.
A magyar online vásárlók számára a legközelebbi fontos dátum 2026. november 1.
Eddig az időpontig az EU-nak be kell vezetnie az új kezelési díjat a kis, közvetlenül a fogyasztóknak küldött, nem uniós csomagokra.
A pontos összeg azonban jelenleg még nem ismert, korábban 2 eurós összegről keringtek értesülések, de ezt egyelőre nem erősítették meg, így a Bizottságnak most rohamtempóban kell lefolytatni a tagállami egyeztetéseket és kihirdetni a mértéket.
Bármekkora is lesz az összeg, azt a csomagokra darabszám alapján vetik ki, és nincs köze a rendelt termékek fajtájához, súlyához vagy bármely más jellemzőjéhez kisértékű (150 euró alatti) csomag esetén.
A változások egy olyan időszakban érkeznek, amikor a magyar fogyasztók továbbra is jelentős számban rendelnek a Temuhoz, a Sheinhez, az AliExpresshez és más nemzetközi platformokhoz hasonló webáruházakból, de fontos, hogy az újdonság most is minden, EU-n kívüli webáruházas rendelésre vonatkozni fog. A szabályozás következő szakasza ezért várhatóan nemcsak a vámhatóságok és a kereskedők működését, hanem a magyar vásárlók által fizetett végső árakat és a külföldi rendelési szokásokat is befolyásolhatja.
„Elértük az átbillenési pontot, a kínai fogyasztási válság minket is fenyeget, miközben Kínának szüksége van az európai piacra. Mindent bevetünk, hogy kapcsolatainkat egyensúlyba hozzuk Kínával” – mondta szerdán megtartott évértékelő beszédében az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, aki szerint együtt kell működni Kínával, de kiegyensúlyozott kapcsolatok mentén. Ez a kijelentés akár az EU-s vámreformok tükrében is értékelhető, mert bár a világ minden EU-n kívüli webáruáházára vonatkoznak a rendelkezések, az EU piacát főként a Kínából beözönlő áruk tarolják le. Az EU-ban pedig már évekkel ezelőtt megfogalmazták, hogy a kontinens e-kereskedőinek, valamint a fogyasztók biztonságának védelme érdekében plusz díjtételekkel próbálják mérsékelni a kisértékű rendelések dömpingjét.
Napi