GazdaságSzerző: vg 52 perccel ezelőtt 2 percnyi olvasás
Az építmény a környék látképének meghatározó eleme lesz.
Egy közel 200 méter magas, természetes huzatú hűtőtorony bizonyult a legkedvezőbb megoldásnak a krskói atomerőmű új blokkja, a Krsko 2 számára.
A kivitelezéshez szükséges berendezéseket várhatóan a koperi kikötőből, autópályán kívüli közúti útvonalon szállítják a helyszínre − írta meg a Primorske Novice.
Miután a kormány februárban döntött a Krsko 2 elhelyezésére vonatkozó országos területrendezési terv kidolgozásának megkezdéséről, felgyorsultak a helyszínnel, a technológiával és a beszállító kiválasztásával kapcsolatos előkészületek − közölte Andrej Vizjak, a szlovén állami energetikai vállalat vezérigazgatója.
A hűtési lehetőségeket vizsgáló tanulmány szerint a természetes huzatú hűtőtorony lenne a legkedvezőbb megoldás. Magassága a választott reaktortípustól függően 193 és 198 méter között lenne. Ez azt jelenti, hogy a torony fölött kialakuló fehér kondenzációs felhő akár hazánkból is látható lehet.
Bruno Glaser, a Gen Energija műszaki igazgatója szerint a megoldás előnye, hogy megbízható, alacsony energiafelhasználású, valamint üzemeltetése is olcsóbb.
A beruházó a nagyméretű berendezések szállításának lehetőségeit is megvizsgálta. Az előzetes tanulmány nyolc útvonalat elemzett, amelyek közül a koperi kikötőből induló, az autópályákat nagyrészt elkerülő közúti szállítás bizonyult legkedvezőbbnek. Ez mintegy 274 kilométer hosszú.
A legnagyobb berendezések akár 44,5 méter hosszúak, 10,4 méter szélesek és 10,6 méter magasak lehetnek, a legnehezebb elem tömege pedig elérheti a 980 tonnát.
Az autópályás szállítást elsősorban az alagutak mérete és a hidak teherbírása nehezítené. A végleges szállítási tanulmány várhatóan 2028 végéig készül el.
A Gen Energija közölte azt is, hogy a valószínűségi földrengésveszély-elemzés és a reaktortechnológia szállítójának kiválasztásához szükséges dokumentáció még nem készült el, illetve utóbbiról döntés sem született.
A szlovén kormány korábbi közlése szerint egy nyugati vállalatról lesz szó, a lehetséges beszállítók között az amerikai Westinghouse és a francia EDF szerepel.
A szlovén kormány februárban indította el a Krsko 2 területrendezési folyamatát. A tervek szerint a nemzeti területrendezési terv 2028-ra készülhet el, és több mint harminc szakértői tanulmány alapozza meg.
A Westinghouse közreműködésével épült krskói atomerőmű egy nyomottvizes reaktorral rendelkezik, amely 1983 óta üzemel.
A blokk hőteljesítménye 1994 megawatt, bruttó villamos teljesítménye 730 megawatt, nettó villamos teljesítménye pedig 696 megawatt.
Az erőmű évente átlagosan 5,5-6 terawattóra villamos energiát termel. Az üzemeltetési költségeken a szlovén GEN Energija és a horvát HEP − állami energetikai vállalatok − fele-fele arányban osztoznak, így az előállított villamos energia is megoszlik a két ország között.
A krskói erőmű Szlovénia villamosenergia-igényének mintegy 20 százalékát, míg Horvátországénak körülbelül 16 százalékát fedezi.
A frissvízhűtésű rendszer a Szávából másodpercenként megközelítőleg 25 köbméter vizet vesz ki, amit később visszajuttat a folyóba.
Alacsony vízhozam vagy magas vízhőmérséklet esetére az atomerőmű hűtőtornyokkal is fel van szerelve, így képes mérsékelni a környezeti terhelést, azonban ez magasabb energiafogyasztást és alacsonyabb hatásfokot eredményez.
A többkörös hűtőrendszer ellenére szélsőséges időjárási körülmények esetén szükség lehet teljesítménykorlátozásra, vagy végső esetben teljes leállításra is. Leállásra ezért még soha nem került sor, de az idei aszályos és különösen forró nyár miatt voltak napok, amikor a Száva átlaghőmérséklete a mérési ponton megközelítette a 28 Celsius-fokos határértéket.
Napi