GazdaságSzerző: economx 55 perccel ezelőtt 5 percnyi olvasás
Az intuitív megértést segítő, az önbizalmat, önkontrollt javító játékokat kell a gyerekek kezébe adni, hogy idővel megtanuljanak kritikusan gondolkodni, értékelni, dönteni, felelősséget vállani. A valaha volt legjobb női sakkozó szerint a technológiai fejlődés bűvöletében elhanyagoljuk a gyermekeink finommotorikai fejlesztését, ami óriási probléma, hiszen másképp fejlődik az agyunk. Még Magyar Péter sakktudásáról is faggattuk Polgár Juditot az általa alapított Világsakkfesztivál sajtótájékoztatóján a patinás Gresham Palotában.
„Folyamatosan kérdéseket tettem fel gyerekként, amikor sakkoztam. Elemeztem helyzeteket, megkérdőjeleztem lépéseket, újraértékeltem, majd módosítottam aztán döntöttem. A kritikai gondolkodást ilyen módon, a játékon keresztül lehet a legjobban átadni. Ezért mondom, hogy játsszunk minél többet!”
Polgár Judit és csapata 12. alkalommal szervezi meg az általa alapított Világsakkfesztivált, idén szeptember 26-án, ismét a Magyar Nemzeti Galériában, s az esemény csütörtöki sajtótájékoztatóján sokszor visszaköszönt a fesztivál mottója, a kritikus gondolkodás. A világ valaha élt legjobb sakkozónője nem árult el újdonságot, amikor közölte: hozzá közel el ez az attitűd. Sakkban nem is válhat senki profivá, akitől idegen a kritikus gondolkodás, hiszen az objektív helyzetértékelés, a következmények mérlegelése, a kognitív rugalmasság híján nincs esély győzelemre a tábla mellett. Ám amikor Polgár Judit visszatekintése alapján 20-25 évvel ezelőtt először találkozott elemző számítógépekkel, amelyek segíteni voltak hívatottak a felkészülését, megváltozott a helyzet. Egy-egy lépés következményeinek predikciója pillanatok alatt elkészült, és a játékosok képességei egészen más megvilágításba kerültek. Ám Polgár Judit vallja: van, amit a félelmetes gépi játékerő, számolás és pozícióértékelés sem képes kiváltani.
Először bíztam a számítógépben, aztán csalódtam benne, de persze használtam folyamatosan. Abban viszont biztos vagyok, hogy a tanulásban, gyakorlásban az a legfontosabb rész, amíg eljutunk a jó válaszig. Ehhez szükséges az erőfeszítés, a kudarc, és sok minden más is, amit számítógéppel nem lehet megszerezni.
Amire egyelőre biztosan nem képesek a nagy nyelvi modellek, az a józan észre támaszkodó intuitív megértés. Hiszen nincsenek fizikai tapasztalatai, érzelmekben testet öltő élményei, amik serkentik a játékos tanuláshoz való kedvet, és nincs benne kíváncsiság. Polgár Judit a minap a The Telegraphon megjelent, Rubik Ernővel közösen írt véleménycikkében hangsúlyozta, hogy azt a belső motivációt feléleszteni a gyerekekben, amely az intuitív megértés, a kreativitás, a kritikus gondolkodás felé hajt. A kérdés már csak az, hogy ezáltal békés egyensúlyban tartható-e a gépi és az emberi tanulás ritmusa? A korábbi klasszis sakkozó így felelt a kérdésünkre:
„Meg kell próbálnunk megtartani, értékelni, és megfelelő polcra tenni az emberi intelligenciát. Hiszen mi vagyunk a fontosak, mi hozzuk a döntéseket, nem a gép. A világnak sokat kell tennie azért, hogy ez megmaradjon, de hogy mi lesz a jövő, azt nem tudhatjuk. Nagyon nagy szerepe van annak, hogy milyen játékok felé tereljük a gyerekeket, s azok hogyan formálják a gondolkodásukat, a készségeiket. Hogy legyen önkontrolljuk, önbizalmuk, hogy tisztában legyenek a saját személyiségükkel. Kik ők, mire képesek, hogyan tudnak logikusan gondolkodni, értékelni, dönteni, felelősséget vállani. Ezért állítottuk össze a RubikSakkot is, ami a sakk stratégiai elemeit ötvözi a Rubik-kocka logikai kihívásaival.”

A belső motiváció kialakítása és fenntartása az élet bármely területén nagy kihívás, a gyerekek esetében viszont elsőrendű kérdés.
„Nagy kérdés a globális oktatásban, hogy mit lehet kezdeni a motivációval. Kérdés az is, hogy az oktatásban dolgozók motiváltak-e abban, hogy átformálják magukat az új kihívások tükrében. Hogy jönnek-e fiatalok, akik értik, hogyan lehet motiválni a gyerekeket.”
Ha kreatív gondolkodásról, és annak hatékony oktatásáról van szó Szingapúr és Dél-Korea verhetetlen, a vonatkozó rangsorban ők vezetnek. A magyarok az OECD-átlag alatt vannak, és sajnos a frontális oktatás primátusa miatt a kritikai gondolkodás sem az erősségünk. Muszáj fejlesztenünk, de hogyan lássunk hozzá – játékosan?
A sakkal, a Rubik-kockával, és olyan játékokkal, amelyek akár szenvedés árán, de rávezetnek minket, hogy megoldjuk a feladatot. Az erőfeszítés fontos: minden olyan játék, ami serkenti a kreativitást, és ahol erőfeszítést kell tenni azért, hogy sikerünk legyen, jó játék, és fejleszt. Szintén nagyon fontos a kézügyesség, a finommotorikát is lehet játékokkal fejleszteni. Ám a technológiai fejlődés használata miatt egyre kevesebbet foglalkozunk a kézügyességgel, és ugyan keveset beszélünk róla, ez komoly probléma. Kínában temérdek olyan ügyességi játék van, például karikákkal, poharakkal, amikkel folyamatosan játszanak a gyerekek. Az agyunk másképp működik, ha játszunk velük, ahogyan az olvasás, az írás hatására is másképp működik.
Polgár Judit az Economxnak arról beszélt, hogy a világunkban sajnos leegyszerűsítettük, hogy mi a jelentősége a különböző készségeink fejlesztésének. Például az írás sem önmagában arról szól, hogy betűket tudjunk egymás után papírra vetni, információt közöljünk leírva. Hanem többek között arról, hogy szinkronban vagyunk az agyunkkal, vagy épp serkentjük vele a memóriánkat.
A korábbi top-10-es játékost arról is faggattuk, az élet mely területén vált kiemelkedően fontossá számára az idők során, hogy a sakk miatt magas szintű kritikai gondolkodással bír.
„Nekem az fontos, hogy kritikusan gondolkodjak, amikor technológiai eszközöket, chatbotokat használok. Használunk olyan eszközöket is, amiknél már nem tudunk ösztönösen kritikusok lenni, ezért kell tudatosan figyelni erre, ami persze egyre nehezebb a rohanás közepette. Meg kell néha állni, és megnézni, milyen alapanyagot kaptunk, és mit lehet készíteni belőle. Oké, csinálunk egy rántottát belőle, de ha minden nap rántottát csinálunk, nem megyünk sokra. Szóval néha kiegészítő feladatokra jó használni az AI-t, de ahhoz, hogy minőségi, kielégítő, élvezetes eredménnyel szolgáló munkát tudjunk végezni, rengeteget kell beszélgetni vele, meg kell szűrni, amit mond. És rá kell venni, hogy ne minket akarjon állandóan dicsérni.”

Az interjúnk végén megkértük Polgár Juditot, mondjon véleményt Magyar Péter miniszterelnök sakktudásáról, hiszen júliusban a budapesti amerikai nagykövetségen megtapasztalhatta egy parti erejéig.
Ügyes volt, jól felkészítette a belga miniszterelnök elleni játszma.
A jövő szombati Sakkvilágfesztivál 10.00-17.30-ig tart majd a nemzeti galériában. Sok egyéb mellett lesz filmvetítés, mezei és közel 8 órás, 16 táblán zajló szimultán sakkverseny nagymesterek részvételével, ki lehet próbálni a RubikSakkot, kalandpályákat, és Polgár Judit mellett találkozni lehet a sakkolimpiai bajnok Polgár Zsófiával és az olimpiai ezüstérmes Almási Zoltánnal.
„A nagyjából háromezres magyarországi Morgan Stanley-munkavállaló között van több FIDE-mesterünk, és egy nemzetközi nagymesterünk is. Sokan hobbiszinten, mások korábban magasabb szinten is játszottak. Azt nem tudom, hogy a pénzügyi szektorban dolgozók között többen vannak-e, akik sakkoznak, de az valószínű, hogy mivel mi fontosnak tartjuk ezt a brandet, a sakkot, szívesebben jönnek hozzánk a sakkozók, mint egy másik céghez” – válaszolta kérdésünkre Mayer Dániel, a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője, a csütörtöki sajtótájékotató másik főszereplője. Az amerikai pénzügyi szolgáltató régóta a Világsakkfesztivál támogatója, hiszen ahogy Dániel mondja, a náluk fellelhető analitikus folyamatok, az előregondolkodás, a kockázatvállalás miatt organikus a kapcsolat a sakk-kal.
A cégnél működő különböző munkavállalói networkok egyike a sakk. A globális morganes irodákkal évente egyszer szerveznek egy online játékot, amit több alkalommal maga Polgár Judit nyitott meg. Tavaly több mint 40 helyszínen több mint 1000 ember vett részt benne.
A kritikus gondolkodásról és az AI-szoftverek használatáról Mayer Dánielnek is határozott véleménye van, elmondása alapján utóbbit csak kontrollált módszerek közepette használhatják a Morgan Stanley-nél.
„A pénzügyi szektorban most alakul ki annak a rendje, hogy hogyan hívják segítségül a munkavállalók az AI-t. Annyit mondhatok, hogy mi az ellenőrzésünk alatt tartjuk ennek a technológiának a használatát. Mi például csak belső dokumentumokat használunk forrásként, amikor az AI-ra támaszkodunk, de így is nagy szükség van az olyan mesterséges intelligencia tréningekre, ahol elmondjuk a kollégáknak, mit tud, és mit nem tud az AI. Szabályzatok írják elő, hogyan lehet értelmezni a nagy nyelvi modellek jelentette segítséget és a kockázatokat. A lényeg, hogy mindenki megértse: bármilyen dokumentum kerül is ki az ember keze közül a nap végén, azért nem a gép lesz a felelős, amely segített összeállítani, hanem az ember. Ha a gép adott egy választ, ellenőrizni kell, hogy a jó választ adta-e. Ahogy a sajtótájékoztatón is említettem, az újdonság, hogy az AI rengeteg választ ad egy kérdésre, a probléma, hogy a gyors döntéshozatalhoz ki kell deríteni, melyik a helyes. Ezért fontos a kritikai gondolkodás jelenléte, hangsúlyozása, ezért vagyunk ott a Világsakkfesztiválon is ezzel a mottóval.”
