GazdaságSzerző: portfolio 56 perccel ezelőtt 4 percnyi olvasás
Akár már néhány hónapon belül új működési modell válthatja fel a HUN-REN jelenlegi rendszerét, miközben a kormány négy év alatt a GDP 2 százaléka fölé, hosszabb távon pedig 3 százalék környékére emelné a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs ráfordításokat – mondta Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. A tárcavezető szerint az átalakítás mellett az Élvonal programot is folytatnák, átszabnák az állami informatikai beszerzéseket, és a startupok támogatásában a vissza nem térítendő pénzek helyett nagyobb szerepet kapna a magántőkével közös finanszírozás. A DÁP-nál is új fejlesztések jönnek. Miközben még fél tucat ügyben jöhetnek feljelentések a minisztériumából.
Tanács megerősítette, hogy Stipsicz Andrást, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet főigazgatóját javasolta a HUN-REN ideiglenes vezetésére, a kinevezésről azonban a kutatóhálózat illetékes testületei döntenek. A miniszter szerint az átmeneti vezetés feladata az lenne, hogy az új szabályozás megszületéséig irányítsa a hálózatot, erre pedig kedvező esetben mindössze egy-három hónapra lehet szükség, mert
az új törvényjavaslatot még ősszel szeretnék elfogadni.
A kutatóhálózatot nem a 2019 előtti formájában állítanák helyre, hanem új, hibrid irányítási modellt alakítanának ki, amelyben a kutatói önigazgatás, a Magyar Tudományos Akadémia és a kormányzat egyaránt szerepet kapna. Tanács szerint a hálózat alapvetően az MTA-hoz kapcsolódna, jelentős önállóság mellett, és visszakerülnének bele az ELTE-hez csatolt bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóintézetek is. A minisztérium korábban azt közölte, hogy az alapítói jog az MTA-hoz kerülne, az új rendszer pedig sajátos jogállású szervezetként működne.
A finanszírozási modell lényegét ugyanakkor megtartanák, így a kutatóhálózat továbbra is több évre előre tervezhető forrásokkal működne, emellett egységesítenék a jelenleg eltérő munkajogi és gazdálkodási feltételeket. Tanács szerint olyan szervezeti formára van szükség, amely rugalmasabbá teszi a többéves kutatási programok, pályázati pénzek és költségek kezelését, miközben rendeznék a HUN-REN-ben maradt és az ELTE-hez került kutatók közötti bérkülönbségeket is.
A kormány korábbi közlése szerint a kutatóhálózat 2026-os finanszírozása 85 milliárd forint.
A miniszter szerint Magyarország jelenleg a GDP mintegy 1,3-1,4 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre és innovációra, ezt négy éven belül 2 százalék fölé, nyolcéves távlatban pedig 3 százalék környékére emelnék. A többletforrásokat ugyanakkor szerinte csak a rendszer átalakításával együtt érdemes elkölteni, ezért a stratégia a kutatási eredmények gazdasági hasznosítását, a technológiatranszfert, a startupok fejlődését és a magas hozzáadott értékű export növelését is kiemelten kezelné.
Az Élvonal programot a kormány megtartaná, és továbbra is cél lenne világszinten jegyzett kutatók, valamint hozzájuk kapcsolódó 5-10 fős kutatócsoportok Magyarországra vonzása, azt azonban Tanács nem erősítette meg, hogy az eredetileg több évre tervezett teljes, 260 milliárd forintos keretet változatlan formában erre fordítják. A miniszter szerint az Élvonal mellett nagyobb hangsúlyt kell kapnia a hazai utánpótlásnak, a PhD-hallgatóknak és a fiatal kutatók karrierjének is, ezért a rendelkezésre álló kutatás-fejlesztési forrásokat ezek között a célok között osztanák meg.
Nem született még végleges döntés a Krausz Ferenchez kötődő kutatási campus sorsáról sem:
Tanács szerint a már megkezdett beruházás több tízmilliárd forintos építési és további jelentős eszközigényt jelent, miközben jelenleg még arról is lehet dönteni, hogy egy, kettő vagy három épülettömb készüljön el, és pontosan milyen funkciókkal.
Krausz Ferencet továbbra is bevonnák az Élvonal szakmai munkájába és a molekuláris ujjlenyomat-kutatással foglalkozó CMF irányításába, arról azonban a miniszter nem tudott konkrétumot mondani, hogy a Nobel-díjas kutató milyen szerepet vállal majd hosszabb távon.
Az innováció finanszírozásában Tanács szakítana a nagy összegű, százszázalékos vissza nem térítendő startup-támogatások gyakorlatával, és inkább több vállalkozásnak adna kisebb összegeket, lehetőleg magántőkével közös finanszírozásban. A tárcavezető szerint az államnak különösen a kockázatosabb befektetéseknél érdemes figyelembe vennie, hogy a saját pénzüket kockáztató piaci befektetők milyen vállalkozásokban látnak fantáziát, emellett az állam önerőt is biztosíthatna olyan uniós vagy más pályázatokhoz, amelyeken kisebb cégek saját forrásból nem tudnának elindulni.
Jelentősen átalakítanák az állami informatikai beszerzéseket is:
Tanács megszüntetné azt a rendszert, amelyben a Digitális Kormányzati Ügynökség lényegében bármely nagyobb IT-beszerzést központosíthat.
Ehelyett a beszerzési döntések jelentős részét visszaadná az állami vállalatoknak és intézményeknek.
Központilag inkább az informatikai architektúrát, a műszaki sztenderdeket, az átjárhatóságot és a kiberbiztonsági követelményeket szabályoznák, miközben csak azoknál a termékeknél és szolgáltatásoknál tartanák meg a közös keretszerződéseket, ahol a nagy volumen valóban alacsonyabb árat eredményez.
A digitális állam fejlesztésében a DÁP-ra fokozatosan további szolgáltatásokat vinnének fel, és a rendszert a vállalkozások ügyintézésére is alkalmassá tennék.
Eközben Tanács szerint nem egyetlen központi állami adatbázis létrehozása a cél, hanem a háttérrendszerek összekapcsolása úgy, hogy az állampolgár ellenőrizhesse, melyik szervezet milyen adatához fér hozzá.
A miniszter emellett jelezte, hogy minisztériumában még körülbelül fél tucat, a korábbi időszakot érintő ügy vizsgálata zajlik.
Ezek közül néhányban a következő egy-két hétben további feljelentések születhetnek, de az esetleges büntetőjogi felelősség megállapítása ugyanakkor – hangsúlyozta – már a nyomozóhatóságok és a bíróságok feladata lesz.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Kovács Attila
Napi