GazdaságSzerző: vg 1 órával ezelőtt 5 percnyi olvasás
A gyermekvédelem költségvetése felülről nyitott lesz.
Megváltoztatná a kormány az örökbefogadás jelenlegi rendszerét. Magyar Péter miniszterelnök szeptember 12-én, a kormány gyermekvédelmi jelentésének bemutatásakor jelentette be, hogy változtatnak a szabályozáson. A kormányfő szerint nem egy miniszternek vagy más politikusnak kell eldöntenie, ki alkalmas egy gyermek örökbefogadására, hanem a területet jól ismerő szakembereknek, akik kizárólag a gyermekek érdekeit tartják szem előtt. A Republicon Intézet friss elemzése rávilágít azokra a problémákra is, amelyeket a téma átideologizálása átfed.
A kormány 2026. szeptember 12-én jelentette be a 9,5 milliárd forintos azonnali gyermekvédelmi krízisprogramot, a gyermekvédelmi rendszer állapotáról készült jelentés bemutatásakor. A jelentést három hónapos vizsgálat előzte meg: 12 megyében 18 intézményt kerestek fel, mintegy 500 szakemberrel és az ellátásból kikerült fiatallal beszéltek, valamint 750 oldalnyi korábbi jelentést dolgoztak fel. A kormány adatai szerint jelenleg 23 ezer fiatal él állami gondoskodásban, és csaknem 130 ezer gyermek veszélyeztetett.
Magyar Péter szeptember 14-én, az Országgyűlésben tovább érvelt a változtatás mellett. Azt mondta, nem tartja megfelelő érvnek, hogy az azonos nemű párok azért ne fogadhassanak örökbe, mert vannak heteroszexuális párok, amelyek még nem jutottak gyermekhez. A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre kevesebben akarnak örökbe fogadni, miközben a roma vagy nem egészséges gyermekek sokkal kisebb eséllyel kerülnek családhoz.
A programból mintegy 6 milliárd forintot közvetlen szakmai programokra, 3,4 milliárdot műszaki, informatikai és tárgyi fejlesztésekre fordítanak. A kormány részletes közlése szerint:
A Republikon Intézet friss, csütörtöki elemzése ugyancsak az örökbefogadói kör bővítése mellett érvel. A statisztikák azonban arra is rámutatnak, hogy a magyar örökbefogadási rendszer problémája jóval összetettebb annál, mint hogy hányan jelentkezhetnek örökbefogadónak. A döntő kérdés az, hogy az örökbefogadásra váró gyermekek közül kiknek nem sikerül családot találni, és mi lehet ennek az oka.
A tanulmány a KSH adatai alapján arra hívja fel a figyelmet, hogy miközben egyre több gyermek vár örökbefogadásra, drasztikusan szűkült az alkalmasnak minősített örökbefogadók köre.
Eközben az örökbe fogadható gyermekek száma ellenkező irányba mozdult:
Ugyanakkor, hogy az engedélyezett örökbefogadások száma mindeközben emelkedett: 1052-ről 1416-ra nőtt. Vagyis a nyilvántartott alkalmas jelentkezők számának zuhanása egyelőre nem járt együtt az örökbefogadások számának visszaesésével.
A Republikon elemzésének egyik legfontosabb megállapítása azonban az, hogy a problémát nem lehet pusztán az örökbefogadók és az örökbe fogadható gyermekek számának összevetésével megérteni. Legalább ilyen fontos, hogy kik azok a gyerekek, akik családra várnak. A 2025 végén nyilvántartott 2416 örökbe fogadható gyermek közül mindössze
A Republikon maga is arra a következtetésre jut, hogy a rendszer legnagyobb kihívása nem az, hogyan találjanak még több jelentkezőt egy egészséges kisgyermek örökbefogadására, hanem az, hogyan találjanak megfelelő családot azoknak a gyerekeknek, akiknek az örökbefogadása nehezebb. Azt írják: „Ez alapján a magyar rendszer egyik problémája a potenciális örökbefogadói kör szűkülése. A jelenségnek természetesen több oka lehet, és az adatokból nem következik, hogy ennek oka kizárólag az LMBTQ-emberek kizárása." Sokkal inkább számolni kell azzal, hogy kevesen érzik magukat arra alkalmasnak, hogy tartósan beteg, vagy fogyatékos, esetleg már sok traumát átélt kamaszgyereket fogadjon örökbe. Ez a realitás.
A korábbi kormányzat 2020-ban úgy alakította át az örökbefogadás szabályait, hogy főszabály szerint házaspárok fogadhassanak örökbe gyermeket. A törvény hivatalos indokolása szerint a változtatás középpontjában a gyermek érdeke állt. A jogalkotó abból indult ki, hogy a családjukból kikerült gyermekek számára lehetőség szerint családi környezetet kell biztosítani, és az örökbefogadás során az örökbefogadásra alkalmas házaspárok kiválasztását részesítette előnyben.
A változtatás az egyedül örökbe fogadni kívánókat sem zárta ki teljesen a rendszerből. Számukra azonban az örökbefogadás kivételessé vált, alkalmasságuk megállapításához különös méltánylást érdemlő esetben a családpolitikáért felelős miniszter hozzájárulására volt szükség. Mivel Magyarországon azonos nemű párok nem köthetnek házasságot, a szabályozás őket is ezen az egyedülállókra vonatkozó eljáráson keresztül érintette.
A korábbi kormány tehát a házaspárok elsőbbségére építette az örökbefogadási rendszert, míg a Magyar-kormány most abba az irányba indulna el, hogy az egyedi alkalmasság megítélésében a politikai döntés helyett a szakmai szempontok kapjanak nagyobb szerepet.
A Republikon szerint olyan időszakban, amikor az alkalmas örökbefogadók száma jelentősen csökken, szakpolitikai szempontból nehezen indokolható olyan potenciális szülők kizárása, akik egyébként megfelelnek az alkalmassági követelményeknek.
A tanulmány ugyanakkor maga is leszögezi: az adatokból nem következik, hogy az örökbefogadók számának visszaesését az LMBTQ-emberek kizárása okozta volna.
A jelenség mögött több tényező állhat. A Republikon az európai gyakorlatra is hivatkozik. A 2026-os ILGA-Europe adatai alapján az Európai Unió 27 tagállamából 17-ben az azonos nemű párok közösen is örökbe fogadhatnak. A legszigorúbb a szlovák szabályozás, ott csak kizárólag heteroszexuális párok fogadhatnak örökbe.
Magyarországon van kiskapu, az azonos nemű pár egyik tagja elvileg egyedülállóként jelentkezhet, ehhez azonban a 2020-ban kialakított rendszerben politikai jóváhagyás szükséges. A Magyar-kormány éppen ezen készül változtatni.
Van azonban egy lényeges kérdés, amelyre a puszta létszámadatok nem adnak választ. Attól, hogy több ember előtt nyílik meg az örökbefogadás lehetősége, még nem tudjuk, hogy közülük hányan vállalnának tíz év feletti, fogyatékossággal élő, tartósan beteg vagy más okból nehezebben örökbe adható gyermeket. Ezt lényegében maga a Republikon is elismeri. Konklúziójában úgy fogalmaz, hogy a jelentkezők körének bővítése önmagában nem oldja meg a magyar gyermekvédelmi rendszer problémáit. Az intézet álláspontja szerint ugyanakkor az alkalmas családok körének szűkítése sem segíti azoknak a gyermekeknek a helyzetét, akik számára az örökbefogadás jelenthetné a kiutat az állami gondoskodásból.
Napi