GazdaságSzerző: vg 1 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
A nagy cégek beruházásaikkal és humán stratégiájukkal is alakítják az ingatlanpiacot.
Új ingatlanfejlesztési ciklus indulhat Magyarországon: az ipari és logisztikai beruházások mellett a lakásépítések, a bérlakásprogramok, valamint a város- és infrastruktúra-fejlesztések is lendületet kaphatnak. Ebben a legjelentősebb cégeknek is fontos szerepük lehet.

A CBRE legfrissebb ingatlanpiaci jelentése szerint a legnagyobb autóipari vállalatok magyarországi beruházásai nemcsak új gyártó- és logisztikai csarnokok iránt teremthetnek keresletet, hanem a termelési központok környezetében lakásokra, munkásszállásokra, üzletekre, szolgáltatásokra és közlekedési fejlesztésekre is szükség lehet.
Ráadásul nemcsak maguk a gyárak és termelő vállalatok járulnak hozzá a külföldi munkavállalók Magyarországra érkezéséhez, hanem többek között a szolgáltató szektor is. Barna Zsolt, a Waberer’s elnök-vezérigazgatója a Világgazdaságnak adott interjúban arról is beszélt, hogy a szállítmányozási iparág szereplői jelentős sofőrhiánnyal szembesülnek. Az IRU legfrissebb jelentése szerint mintegy 500 ezer gépjárművezető fog 2030-ig az európai piacról hiányozni. Barna Zsolt ennek kapcsán elmondta, hogy a Waberer's Csoport jelen pillanatban mintegy kétezer fő magyar gépjárművezetőt foglalkoztat, de már foglalkoztat ezer fő, nem magyar ajkú kollégát is. Ők elsősorban ázsiai területekről érkeznek a vállalathoz.
Ez a megoldás azonban nem mindenki számára egyszerű feladat. Ugyanis Magyar Péter miniszterelnök júniusban, egy kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy szigorítják a vendégmunkások magyarországi munkavállalási lehetőségét. A Tisza-kormány álláspontja szerint a külföldi munkaerő bizonyos esetekben lefelé nyomhatja a hazai béreket, ezért olyan szabályozási környezet kialakításán dolgoznak, amely erősebb védelmet biztosít a magyar munkavállalók számára. A felülvizsgálat részeként módosították a vonatkozó rendeletet is: a munkaerő-kölcsönző cégek a jövőben már nem alkalmazhatják azt a gyorsított eljárást, amely lehetővé tette munkavállalók toborzását. Első lépésként a Fülöp-szigetekről, Georgiából és Örményországból nem jöhetnek gyorsított eljárásban vendégmunkások. A lépés azóta számos kritikát kapott.
Jelenleg a magyar munkaerőpiac egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen lehetőségei vannak a vállalatoknak a munkaerőhiány kezelésére egy folyamatosan változó gazdasági és demográfiai környezetben. Az új szabályozások miatt bár egyre gyakrabban merül fel a külföldi munkaerő kiváltásának lehetősége, a szakértők szerint a valóság jóval összetettebb: a hazai munkaerő-tartalékok jelentős lehetőségeket rejtenek, ám önmagukban nem képesek teljes mértékben pótolni a vendégmunkások szerepét – emelte ki a WHC.
A munkaerő-közvetítő vállalat előrejelzése alapján a külföldi munkaerő továbbra is nélkülözhetetlen része marad a magyar gazdaságnak, ugyanakkor egyre fontosabb szerepet kapnak majd a diákok, nyugdíjasok, kisgyermekes szülők és külföldi diákok is. A fenntartható megoldást várakozásaik szerint nem egyetlen forrás, hanem ezeknek a munkaerőpiaci csoportoknak az együttes alkalmazása, valamint a vállalatok növekvő rugalmassága és innovációs képessége jelentheti.