Politikailag érzékeny nyomozások informális befolyásolásáról írt lemondásának indoklásában Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője.

A 444.hu az írásában emlékeztet, hogy Fürcht júniusi lemondásának okát a Legfőbb Ügyészség azzal indokolta, hogy az úgynevezett aranykonvojügyben szakmai nézetkülönbségek alakultak ki.

Ugyanakkor a lap birtokába jutott, hétoldalas lemondási indoklás szerint ennél jóval súlyosabb vádakról van szó: Fürcht szerint az aranykonvojügyben és a Gundalf–Henry-ügyben is úgy gyakoroltak informális nyomást a KNYF-re, hogy ne vizsgálják a magyar titkosszolgálatok szerepét.

A volt főügyész állítása szerint egy legfőbb ügyészségi vezető őt megkerülve lépett kapcsolatba az egyik beosztottjával, akinek „ténylegesen nem utasításokat adott, hanem instrukciókat”. Fürcht írásából az rajzolódik ki, hogy a nyomozás irányát úgy próbálták meghatározni, hogy a beavatkozásnak ne maradjon hivatalos, visszakövethető, írásos lenyomata.

Különösen kemény következtetésekre jut a levélben Gundalf-ügy nyilvánosságra hozataláról is: úgy látja, Szabó Bence rendőrszázados helyesen tette, hogy nem az ügyészségen tett feljelentést, hanem a nyilvánosság elé állt az üggyel.

Úgy látja, hogy amikor a Gundalf-ügyben az Alkotmányvédelmi Hivatal által közzétett videón az AH arról beszél a tiszás informatikusnak, hogy neki nincsen feljelentési kötelezettsége, ha együttműködik velük, az jogellenes, és a rendszerváltás előtti III/III-as ügyosztály módszereihez hasonlította.