Nem lehet csak a kampányban vétett hibákra, illetve az elmúlt négy év kormányzásában elrontottakra hivatkozni akkor, amikor a választási vereség okait keressük. Több dolognak az összessége okozta ezt. A Fidesz–KDNP pártszövetség nem tudott olyan ajánlatot megfogalmazni, ami mellé a választók felsorakoztak volna. Vitathatatlan, hogy a Tisza jobb ajánlatot tett – így értékelte a 2026-os választások eredményét Latorcai Csaba, a KDNP országgyűlési képviselője Tusványoson a Mi történt tavasszal Magyarországon? című panelbeszélgetésen, ahol rajta kívül Zárug Péter Farkas politológus és Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány politikai elemzési igazgatója elemezte egyrészt a választási eredmény okait, valamint beszéltek a Tisza kormányzásáról is. Látványkormányzás vagy performatív kormányzás?

A kereszténydemokrata politikus elismerte, már 2024-ben látták, hogy sokan elpártoltak tőlük. „Novemberben már látszódott, hogy a minden vasárnap templomba járók nem a Fidesz–KDNP-t támogatják” – árulta el, majd hozzátette, azóta tart ez a folyamat a párton belül, hogy „merre tovább KDNP”, amit a választás csak felgyorsított.

Elárulta továbbá, hogy pártjukon belül már létrehoztak egy vitaanyagot, amit majd a párt augusztus 30-i választmányi ülésén rágnak át, hogy kielemezzék közösen a hibákat. Latorcai Csaba elmesélte, hogy felesége két fontos dolgot emelt ki a választási vereség után. Az egyik, hogy szerinte lehetőségként kell erre tekinteni, el lehet indulni egy újjászervezési folyamaton. A másik pedig, ha ez békét hoz az országba, akkor keresztdemokrataként örülni kell neki. Latorcai szerint azonban ez nem történt meg, Magyarországon nincsen béke.

Zárug Péter Farkas arról beszélt, hogy a politikai átrendeződés 2024-ben kezdődött el Magyar Péter megjelenésével. A politológus a számok alapján úgy látja, hogy volt legalább félmillió olyan szavazó, aki korábban kétszer biztosan szavazott a Fideszre, ők most átpártoltak a Tiszához. „Ők szavaztak át, másképp egyszerűen nem jön ki a számítás a voksok tekintetében. Aki korábban a Fidesz misszióját támogatta, elpárolgott” – fogalmazott Zárug, gondolva itt a rezsicsökkentésre és a migrációs politikára többek között, amivel az átszavazó emberek valószínűleg a mai napig egyetértenek, de nekik nem volt identitásbeli kötődésük a Fidesz felé.

„Ez maszatolás, hulladék volt a munka”

A beszélgetés közben ráterelődött a közvélemény-kutatásokra is, amiben emlékezetes módon nagyon megosztott volt a szakma: az egykori kormányoldalhoz kötődő intézetek a Fidesz győzelmét mérték előzetesen, míg a többiek (a legjobban a Medián) a valósághoz végül sokkal közelebb álltak. Kiszelly Zoltán erre úgy reagált, hogy valóban voltak melléfogások és annyit elismert, hogy a szakmán belül újratervezést kell végezni. A Századvég elemzője szerint átlagolni kell a jövőben a számításokat, itt pedig a Politicót hozta fel példának, akik szintén úgy mérnek, hogy több kutatócég eredményeit fésülik össze. Ekkor egy kicsit paprikás lett a hangulat, Zárug Péter Farkas nem rejtette alá a véleményét.

Ez maszatolás. Hulladék volt a munka, ha propagandát végzett. Hulladék volt a munka, ha a felvett milliárdokért nem végezte el jól a munkát. A választások megtizedelték ezt a szakmát. Még ma is megy a maszatolás, a hibák nem beismerése nem visz előre. Nem kell maszatolni, beszélni kell a tényekről. Magyar Péter megjelenése óta egyetlen egyszer sem sikerült eltalálni az eredményt. Ezt hova lehet tenni? Hogy lehet értelmezni?

– illette erős kritikával Kiszelly Zoltánt és szavait.

Kiszelly Zoltán szerint ez nem maszatolás, és válaszul annyit mondott, hogy külföldön is tévedtek már a közvélemény-kutató cégek, például a briteknél a brexit-szavazás előtt. Arról is beszélt, hogy voltak szakpolitikai kutatások is, amik még ma is érvényesek: a rezsicsökkentés, a migrációs politika és a háború kérdésében, szerinte az ott mért számok ma is érvényesek, ami igazolja azt az állítást, hogy nem a Fidesz bizonyos politikájával nem értettek egyet az emberek, hanem más volt a háttérben. A vitába kicsit beszállt Latorcai Csaba is, aki politikusként úgy látja, újra kell gondolni a szakmát teljes egészében, de azt is megemlítette, hogy nem volt könnyű dolguk a kutatóknak, mert olyan választói magatartással kellett szembenézniük, ami korábban még soha nem volt Magyarországon.

A beszélgetés következő témájában azt boncolgatták, hogy mennyire változott meg a választói helyzet a vidéki kistelepüléseken és a városokban. Zárug Péter Farkas kiemelte, hogy 2019-ig jelentős fölénye volt vidéken a Fidesznek, azonban ez is megváltozott, amit egy hangulatbeli átbillenésként fogalmazott meg. Szerinte az történt, hogy Magyar Péter a Fideszből jőve bement a Fidesz törzsterületeire: „Ügyesen lopott malacot a Tisza azokon a területeken, ahol a Fidesz hiteltelenné vált”.

Hatvanpuszta és a zebrák jelentősége a választói akaratban

Kiemelte, hogy a 30-as korosztályig számítva a fiatalok körében soha korábban nem volt ekkora választói akarat, és ebben a tömbben nagy volt a Fidesz elutasítottsága, ami korábban még nem mutatkozott meg, Magyar Péter megjelenésével azonban kicsapódott, pedig szerinte még csak nem is ért mindenki egyet a miniszterelnök politikájával, üzeneteivel.

Ezek a fiatalok arra voltak kíváncsiak, hogy akkor vannak zebrák Hatvanpusztán vagy nincsenek?

– húzta alá a politológus, aki szerint ez lehet a válasz arra, hogy a Tisza olyan területeken is nagy eredményeket ért el, ahol korábban alig voltak ellenzéki szavazók. Azt is hozzátette, nem biztos, hogy hasonlóra sor kerülhet még a jövőben, majd ismét felidézte azt a félmillió embert, aki szerinte korábban legalább kétszer biztosan szavazott a Fideszre.

Latorcai Csaba szerint azonban a kérdést nem kell vidékre és városokra bontani, ugyanis a tendencia korábban mindig azt mutatta, hogy a városokban erősebb volt az ellenzékük, de a tízezer fő alatti településeket magasan megnyerték, ez most fordult át. A KDNP politikusa szerint ez csak protest szavazás volt, ami elképzelhető lesz egy következő választáson, csak már ellenkező irányban. Hogy a következő választás 2030-ban lesz-e, abban nem biztos, szerinte elképzelhető, hogy hamarabb. Úgy látja, nekik készülni kell egy ilyen eshetőségre, mert bármikor jöhet egy lehetőség, és akkor készen kell állni a kormányzásra.

Az emberek egyet értenek velünk a migráció és a gender kérdésében is, mégsem szavaztak ránk. Őket kell újra megszólítanunk, és fel kell mutatni egy olyan pártot, amelyik képes a győzelemre

– fogalmazott az Országgyűlés alelnöke.

Kiszelly Zoltán emlékeztetett rá, hogy már 2024-ben az európai parlamenti és önkormányzati választásokon is „rezgett a léc a korábbi fideszes bástyákban, akkor azonban még nem szakadt át a gát. Szerinte több lépésben gyűjtötte be a szavazatokat Magyar Péter és a Tisza: először az ellenzékváltó szavazatokat, utána jöttek a Fidesz-szavazók, végül pedig a diaszpórákból és a határon túlról is sikerült voksokat begyűjteniük. Arról is beszélt, hogy ezek az emberek ha nem lesznek elégedettek a kormányzással, akkor gyorsan el fognak tűnni.

Látványkormányzás és performatív kormányzás

Miután értékelték a választási eredményeket, jöhetett az izgalmasabb rész, a Magyar Péter vezette kormányzás eddigi bő két hónapjának munkáját, amit Kéri Endre moderátor úgy vezetett fel, hogy látványkormányzás. „Látvány van, kormányzás nincs” – mondta röviden Latorcai Csaba, majd hosszabban is kifejtve elmondta, hiába van minden héten két nap is parlamenti munka, törvényhozás valójában nem létezik jelenleg. Szerinte a hetente hozott 1-2 törvényalkotás az „nudli”, ennél azért többre lenne szükség. Az uniós forrásokkal kapcsolatban pedig úgy véli, hiába jelentette be már többször is Magyar Péter, hogy azokat hazahozzák, a KDNP képviselője ennek még nem látja a nyomát.

Minden megnyilvánulásából látszik, hogy új rendszert épít. Ez a féktelenség és az egyensúlytalanság rendszere. Siránkozhatunk, de el kell ismerni, ez tetszik az embereknek. Olyan színdarabot láthatunk, amihez tapsolnak a nézők

– mondta Latorcai, aki szerint ennek azonban hamarosan vége lesz, az embereknek elfogy majd a türelmük, amikor azt látják, hogy csak színház van, de a bürokrácia közben nem kap új vezetőket.

Erre reflektálva Zárug Péter Farkas rámutatott, a politika átsrukturálódott, nagyjából Donald Trump 2016-os első elnöki ciklusának kezdete óta. A politológus szerint „kialakult egy világkommunikációs társadalom, már élőben nézünk akasztásokat”. Amíg korábban napilapokból informálódtunk, később már jött a televízió, amivel gyorsabbá vált a híráramlás, végül pedig eljött a streamek kora, amikor mindent élőben láthatunk, ez pedig a politikai idő fogalma.

„A Karmelitában való kolbászolás valóban nem egy klasszikus értelemben vett kormányzás. A miniszterelnöki tisztség reggel az ébredéssel elkezdődik, majd este egy pusziküldéssel a követőknek befejeződik” – fogalmazta meg gondolatait, amit úgy írt le, mint egy performatív kormányzás. Rámutatott arra is, hogy soha nem volt korábban olyan nézettsége a parlamenti közvetítéseknek, mint most, még akkor sem, amikor csak egy csatornát lehetett nézni.

A miniszterelnök a színész, majd a közönség tapsa vagy pfujjolása dönti el, milyen a sikere

– majd felhozta példának Nepál kormányfőjét is, aki egy rapper, influenszer, és úgy kell elképzelni szerinte, mintha itthon Majka lenne a miniszterelnök. Balendra Sáh (művésznevén Balen) Katmandu polgármestereként kezdte, majd kijelentette, a sajtó munkatársainak tilos belépni az önkormányzatba, helyette éjjel-nappal élő közvetítés volt a munkásságáról. Szerinte ez a legjobb példa a performatív kormányzásra, mire egy néző megkérdezte, hogy „és ez jó”? A politológus szerint mindegy, hogy jó vagy nem, ez a tény.

Egyetlen esély van legyőzni Magyar Pétert

Hangsúlyozta, hogy Magyar Péter ezen a területen mindenkit megvert, senki nem ismerte fel ebben a lehetőséget, és nagyon nehéz lesz valakit Magyar Péter mellé tenni, aki hasonló sikereket tud elérni ezen a téren.

Latorcai Csaba azt elismerte, hogy Magyar Péter valóban profi szinten műveli ezt a ténykedését, de „nemhogy performatív, semmilyen kormányzás nincs”. Kiszelly Zoltán úgy látja, a miniszterelnök Donald Trumpot másolja, a performatív kormányzás pedig nem más, mint kizárólag kommunikáció. „Amíg megy a szekér, addig működik ez” – vélte a Századvég elemzője, aki szerint a Fidesz nem véletlenül határozta meg egy évben a struktúra átgondolását, addigra ugyanis Magyar Péter politikája unalmas lesz.

(Borítókép: Kéri Endre, Kiszelly Zoltán, Latorcai Csaba és Zárug Péter Farkas Tusványoson a Mi történt tavasszal Magyarországon? című panelbeszélgetésen. Fotó: Papajcsik Péter / Index)