GazdaságSzerző: vg 1 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Fordulat jöhet az árrésstop ügyében: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint a piaci és inflációs környezet már lehetővé teszi az intézkedés fokozatos megszüntetését.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint a kedvezőbb inflációs és piaci környezet már lehetővé teszi az árrésstop fokozatos megszüntetését, a további fenntartás ugyanis egyre nagyobb versenyképességi kockázatokat okoz. A szervezet úgy látja, hogy az árrésstop tartós fenntartása már nem szolgálja hatékonyan sem az infláció elleni küzdelmet, sem a magyar vállalkozások versenyképességét. A kamara az érintett ágazat valamennyi vállalkozói érdekképviseletével egyetértésben az intézkedés kivezetését támogatja.
Az MKIK álláspontja szerint az árrésstop bevezetése rendkívüli inflációs helyzetben rövid távon indokolható eszköz volt, ugyanakkor a közvetlen állami árszabályozás nem válhat a gazdaság tartós működési modelljévé. A kamara szerint a jelenlegi gazdasági környezetben már adottak a feltételek a szabályozás megszüntetésének megkezdéséhez.
A szakmai szervezet érvelése szerint
A Központi Statisztikai Hivatal júliusi adatai szerint az élelmiszerek ára éves összevetésben 4,4 százalékkal csökkent, miközben a mezőgazdasági termelői árak 13,9 százalékkal mérséklődtek. Az MKIK szerint ez a piaci környezet kedvező lehetőséget teremt arra, hogy egy eredetileg átmenetinek szánt intézkedést fokozatosan kivezessenek.
A kamara már korábban is hasonló álláspontot képviselt. 2026 februárjában, az Európai Bizottság delegációjával folytatott egyeztetést követően úgy fogalmazott, hogy az árrésstop és az ahhoz hasonló közvetlen árszabályozási beavatkozások rövid távon mérsékelhetik a fogyasztói árakat, tartós alkalmazásuk azonban torzíthatja a versenyt és gyengítheti a piaci mechanizmusokat.
A kivezetés időzítése azért is lehet fontos, mert kedden ismét kamatdöntő ülést tart a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A piaci várakozások között felmerült, hogy a jegybank leállíthatja a kamatcsökkentési folyamatot.
A két döntés összefügghet egymással: az árrésstop megszüntetése ugyan csak átmeneti és korlátozott inflációs hatással járhat, a jegybank számára azonban nem közömbös, hogy az intézkedés kivezetése mikor és milyen mértékben jelenik meg az inflációs pályán.
Mint a Világgazdaság oldalán megírtuk, az MNB júniusi inflációs jelentése szerint az árrésstop akkori kivezetése legfeljebb 0,4 százalékponttal emelhette volna meg átmenetileg az inflációs pályát. A jegybank akkori elemzése alapján a szabályozás megszüntetése mellett is 3 százalék alatt maradhatott volna az infláció 2026-ban és 2027-ben, 2028-ban pedig elérhette volna a középtávú inflációs célt.
Az árrésstop 2025. március 17-én lépett hatályba, eredetileg 30 alapvető élelmiszer-kategóriára kiterjedően. A szabályozás többek között a tejre és tejtermékekre, tojásra, húsokra és húskészítményekre, lisztre, cukorra, étolajra, kenyérre, burgonyára, rizsre, tésztára, valamint egyes zöldségekre és gyümölcsökre vonatkozott.
Az intézkedést később további termékkörökkel bővítették, így bekerült többek között a marhahús, a sertésmáj és a májkrém, egyes sajtkrémek és kenhető sajtok, valamint több gyümölcs és zöldség. 2025. május 19-től a szabályozást bizonyos háztartási és testápolási, vagyis drogériai termékekre is kiterjesztették. Az élelmiszereknél 10 százalékos, a drogériai termékeknél 15 százalékos maximális árrést határoztak meg.
Az MKIK szerint az árrésstop tartós fenntartása nemcsak az árképzést, hanem a vállalkozások működését is befolyásolja. A szabályozás torzíthatja a versenyt, szűkítheti a cégek alkalmazkodási lehetőségeit, és ronthatja a beruházások, illetve fejlesztések megtérülését.
A kamara szerint emellett növekedhet az importnyomás, miközben feszültségek alakulhatnak ki a hazai termelők, feldolgozók, beszállítók és kereskedők között. Különösen érzékenyen érintheti a szabályozás a kisebb és közepes vállalkozásokat, valamint a vidéki kereskedelmi hálózatot.
Bár az árrésstop formálisan az évi 1 milliárd forintot meghaladó árbevételű kiskereskedelmi szereplőket érinti, az MKIK szerint a gazdasági hatások ennél szélesebb körben jelentkeznek.
A nagyobb, sok esetben nemzetközi hátterű láncok ugyanis bizonyos veszteségeket más termékcsoportokon vagy piacokon kompenzálhatnak, míg a kisebb, jellemzően vidéki üzletek mozgástere korlátozottabb.
Az árrésstop által érintett termékek ezeknél a vállalkozásoknál a forgalom jelentős részét adhatják, így a tartós korlátozás a kamara szerint közvetlenül veszélyeztetheti jövedelmezőségüket és hosszabb távú működésüket.
Az MKIK úgy látja, hogy a kivezetés szempontjából a nyári hónapok kedvezőbb időszakot jelenthettek volna, ez az időablak azonban részben már elmúlt. A kamara szerint a további halogatás egyre több gazdasági és üzleti kockázatot hordoz.
A szervezet szerint a vállalkozásoknak kiszámítható működési környezetre, a fogyasztóknak pedig stabil és átlátható árviszonyokra van szükségük. Álláspontjuk szerint a rendkívüli árszabályozások helyét fokozatosan ismét át kell venniük a verseny és a piacgazdaság mechanizmusainak.
Napi