Az őszi időszakban fokozatosan egyre néptelenebbé válnak a nyaralóövezetek. Ez nem csupán közhely. A Szentendrei-szigetet például nyáron kétszer annyian lakják, mint az állandó lakosok száma, de ugyanígy a Balaton környéke is klasszikus nyaralóövezetnek tekinthető, habár ott is sokan élnek minden évszakban. A megnövekedő kockázatok hatására ilyenkor megnő az érdeklődés a nyaralóbiztosítások iránt. Erre az időszakra készült el az Insura.hu aktuális piacelemzése, mely szerint a társaság közvetítésével idén megkötött nyaralóbiztosítások éves díja négyzetméterenként 564 forint volt, míg egy átlagos családi ház esetében ez az összeg 428 forintot tett ki.

Az arányok még ha biztosítónként jelentősen el is térhetnek, beszédesek. Az egyes biztosítók a nyaralókra igen eltérő mértékű, 50-95 százalékkal magasabb díjakat kínálnak az állandóan lakott ingatlanokéhoz képest. Egy olyan szereplő van csupán, amely valamivel alacsonyabb díj mellett vállal fedezetet, ám ez a biztosító csupán a biztosítási összeg 50 százalékáig téríti a felmerülő kárt. Több piaci szereplőnél pedig az ingatlanbiztosítások egyáltalán nem alkalmazhatók a nyaralókra.

A díjkülönbség miatt rendszeresen előfordul, hogy spórolási célból a biztosításkötéskor lakottként tüntetik fel az ingatlant. Holott főszabály szerint egy ingatlan akkor tekinthető lakottnak, ha abban évente legalább 270 napot életvitelszerűen eltöltenek. Az előbb említett nyaralókban pedig aligha vehető biztosra, hogy napra pontosan háromnegyed évet töltenek évente a használóik.

Ha pedig a biztosító a kárfelmérés során egyszerűen, például a közműszámlák alapján bizonyítani tudja, hogy az épületet valójában nyaralóként használják, akár a teljes kárkifizetést megtagadhatja – figyelmeztet dr. Kozma Gábor, az Insura.hu vezérigazgatója. Aki spórolni szeretne a díjon, sokkal jobban jár, ha egy összehasonlító oldalon választ az ajánlatok közül: a fedezeti körtől és a különféle limitektől függően akár három-négyszeres eltérés is lehet az egyes biztosítók díjai között.

Később vesszük észre – a betörés kockázata is nagyobb

Az elemi károk (például a tető sérülése), illetve a meghibásodások (például egy csőtörés) azért jelentenek nagyobb kockázatot, mert azokat sokszor csak jóval később észlelik, ezért a keletkező kár a sokszorosa is lehet annak, mint ami állandó jelenlét mellett felmerülne.

A nagyobb betörési kockázat miatt (a gyéren lakott lokációkban a betörést később észlelik, a tolvajoknak több idejük van ténykedni) a nyaralók esetében a biztosítók általában magasabb szintű minimális védelmet írnak elő. Több társaság feltételei között szerepel például az, hogy csakis olyan elektronikai jelzőrendszert fogadnak el, amelyet 15 percen belüli kiszállást garantáló távfelügyeletbe is bekötöttek. A nyílászárók védelmére általában csak MABISZ által minősített biztonsági lakat alkalmazható. A megszabott minimális védelmi szintet el nem érő helyszíneken az ingóságokban keletkező betöréses károkat a biztosítók nem térítik.

Az ingóság sem mindegy

Az ingóságok esetében is számos korlátozással szembesülhet a tulajdonos egy állandóan lakott ingatlanhoz képest. A kiemelt értékek (műtárgyak, ékszerek), valamint a készpénz nem biztosíthatók, de egyes biztosítók a napkollektor, napelem, vagy akár garázsban tartott jármű esetében sem kínálnak fedezetet. Külterületen fekvő ingatlan esetében pedig az általános ingóságok biztosítását is korlátozhatják.

„A magasabb díjak és speciális korlátozások ellenére is mindenképpen megéri biztosítani a nyaralókat, hiszen egy átlagos, 66 négyzetméteres nyaraló biztosításának éves díja a statisztikáink szerint 37 600 forint, ami eltörpül a lehetséges kárösszegek mellett – hangsúlyozza az Insura.hu vezérigazgatója. – A biztosításkötés folyamatát érdemes mielőbb elindítani, mivel a biztosítók bizonyos fedezetek esetén általában 15-30 napos várakozási időt kötnek ki, vagyis a biztosítási védelem nem azonnal válik teljessé.