GazdaságSzerző: economx 58 perccel ezelőtt 7 percnyi olvasás
Még mindig őrült összeget fizetnek a magyarok a kontármunkák után, melyek száma továbbra sem csökken. Az...
Tovább romlott az építőipari szakemberek megítélése 2026-ban – derül ki a Mapei idei Építőipari Bizalmi Indexéből. A felmérés szerint az építők és a szakemberek átlagos megítélése 3,54 csillag lett az ötfokú skálán, ami 0,06 csillagos visszaesést jelent az előző évhez képest.
Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője a úgy véli, a gyenge számok háttérben többek között az állhat, hogy az építkezők egyre drágábbnak érzik a kivitelezési munkákat. Hozzátette, hogy a magas kivitelezési díjak mellett azonban az egész piacot bizonytalanság és kivárás jellemzi.
Az eléledettséget illetően a szakmánkénti eredmények szinte minden területen visszaesést mutatnak,
a legnagyobb csökkenés pedig a festőknél következett be: az ő megítélésük 0,24 ponttal romlott.
A szakmák között továbbra is a generálkivitelezők állnak a lista végén, 3,29-es értékeléssel. Markovich szerint ennek egyik magyarázata, hogy a generálkivitelező felügyeli a különböző szakágak munkáját, ezért ha bármelyik munkafolyamatnál probléma merül fel, végső soron rajta csattan az ostor. Azonban a maximális 5-ös értékelésből az átlagos 3,29-es pontszám minden körülmények között nagyon elkeserítő.
A legmagasabb értékelést a villanyszerelők kapták 3,76 csillaggal, őket a víz- és gázszerelők 3,68-as, illetve a gépészek 3,66-os eredménye követi – tehát azok teljesítettek jobban, akiknek a munkája kevésbé látható. A Mapei ügyvezetője szerint azonban ezeknél a munkáknál a megrendelő számára viszonylag egyszerűen ellenőrizhető a végeredmény: ég-e a lámpa, folyik-e a víz, működik-e a fűtés.
A festők és burkolók munkájánál viszont az esztétikai minőség is azonnal látható. Ezért ezeknél a szakmáknál különösen erősen érvényesül a személyes tapasztalat a megítélésben.
A válaszadók 55 százaléka jó vagy mestermunkaként, vagyis 4–5 csillaggal értékelte a szakemberek munkáját. 33 százalékuk átlagosnak ítélte a teljesítményt, míg 11 százalék gyenge vagy kontár munkáról számolt be.
A szakmák között továbbra is a generálkivitelezők állnak a lista végén, 3,29-es értékeléssel. Markovich szerint ennek egyik magyarázata, hogy a generálkivitelező felügyeli a különböző szakágak munkáját, ezért ha bármelyik munkafolyamatnál probléma merül fel, végső soron rajta csattan az ostor. Azonban a maximális 5-ös értékelésből az átlagos 3,29-es pontszám minden körülmények között nagyon elkeserítő.
A legmagasabb értékelést a villanyszerelők kapták 3,76 csillaggal, őket a víz- és gázszerelők 3,68-as, illetve a gépészek 3,66-os eredménye követi – tehát azok teljesítettek jobban, akiknek a munkája kevésbé látható. A Mapei ügyvezetője szerint azonban ezeknél a munkáknál a megrendelő számára viszonylag egyszerűen ellenőrizhető a végeredmény: ég-e a lámpa, folyik-e a víz, működik-e a fűtés.
A festők és burkolók munkájánál viszont az esztétikai minőség is azonnal látható. Ezért ezeknél a szakmáknál különösen erősen érvényesül a személyes tapasztalat a megítélésben.
A válaszadók 55 százaléka jó vagy mestermunkaként, vagyis 4–5 csillaggal értékelte a szakemberek munkáját. 33 százalékuk átlagosnak ítélte a teljesítményt, míg 11 százalék gyenge vagy kontár munkáról számolt be.
A kutatás egyik érdekes eredménye, hogy jelentős különbség van azok véleménye között, akiknek az elmúlt egy évben ténylegesen dolgoztak szakemberek az ingatlanán, és azoké között, akik ingatlantulajdonosként válaszoltak, de nem volt friss kivitelezési tapasztalatuk.
A friss tapasztalattal rendelkezők lényegesen szigorúbban értékelték a szakembereket.
A generálkivitelezők például 2,91-es értékelést kaptak azoktól, akiknek az elmúlt évben dolgoztak,
miközben a másik csoportban 3,29-es értéket értek el. A kőműveseknél 2,73 és 3,36, a burkolóknál 2,93 és 3,43 volt a két érték.
A villanyszerelőknél kisebb volt a különbség: 3,54 és 3,76. A gépészek, valamint a víz- és gázszerelők esetében szintén magasabb értékelés született azok körében, akiknek nem volt friss munkatapasztalatuk.
Markovich szerint ennek egyszerű oka van: akinek az elmúlt évben dolgoztak a lakásán vagy házán, annak még friss az élménye. Ha a munka rosszul sikerült, az azonnal megjelenik az értékelésben.
A vármegyei adatok 3,21 és 3,97 pont között szóródtak. Nógrád vármegye 2026-ban is 3,97-es értékeléssel került az élre. Markovich szerint ennek egyik lehetséges oka, hogy
a kisebb megyében a szakemberek munkájának híre gyorsabban terjedhet, így a kivitelezőknek is fontosabb lehet a jó teljesítmény.
A másik oldalon jelentős változás történt Veszprém vármegyében: az érték 3,90-ről 3,21-re esett vissza. Ezzel Veszprém lett a legalacsonyabb értéket elérő terület az idei felmérésben.
Budapest sem büszkélkedhet a számaival, a fővárosban mindössze 3,4-es értéket kaptak megbízóiktól a szakik, de Pest-megye is csak 3,58 ponton áll.
A szakemberek megítélésével párhuzamosan a kutatás az építőipar jövőjével kapcsolatos lakossági hangulatot is vizsgálta. A válaszadók 6 százaléka szerint nagyon rossz irányba mennek a dolgok az építőiparban, további 32 százalék szerint pedig „csak” rossz irányba. Ezzel szemben 18 százalék látja jó irányúnak, 2 százalék pedig nagyon jó irányúnak a folyamatokat. A legtöbben – 43 százalék – azt mondja, hogy az ég világon semmiféle változás nincs, ami meglehetősen rossz hír annak fényében, hogy tavaly is elég ramaty volt az átlagos bizalmi index.
Markovich azt mondta, a bizonytalan hangulat közvetlenül is hat a beruházási döntésekre. Aki úgy érzi, hogy rossz irányba mennek a dolgok, könnyebben dönt úgy, hogy elhalasztja a felújítást vagy az építkezést, és inkább kivár.
A kivárás mögött az árak is szerepet játszhatnak, a 2022-es építőanyagár-emelkedés után ugyanis a munkadíjak is jelentősen növekedtek, amit a lakosság egy része nehezen fogad el. Markovich ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar szakemberek munkadíjai még mindig jelentősen elmaradnak a nyugat-európai szintektől.
A kutatás talán egyik legfontosabb adata a lakosság felújítási lehetőségeiről szól. A válaszadók 36 százaléka azt mondta, hogy nem tudna belevágni egy felújításba. További 25 százalék számára nagy nehézséget jelentene, 27 százalék számára pedig közepes nehézséggel járna egy ilyen beruházás.
Ez azt jelenti, hogy
a válaszadók mintegy 88 százalékának nehézséget jelentene egy felújítás finanszírozása.
A Mapei ügyvezetője szerint ezért önmagában egy kedvezményes hitel nem feltétlenül jelent elegendő segítséget.
Szerinte az energetikai korszerűsítésekhez nyújtott támogatások jelentősen hozzájárulhatnának ahhoz, hogy a magyar lakás- és családiház-állomány energiahatékonyabbá váljon.
A kontármunka helyzete továbbra is komoly problémát jelent. A kutatás szerint az elvégzett munkákhoz viszonyított arány 2026-ban 15 százalék volt. 2025-höz képest ez 0,46 százalékos emelkedést jelent.
Vagyis miközben az építési és felújítási munkák mennyisége csökkent, a kontármunkák aránya érdemben nem javult.
A kutatás egy másik kérdése azt vizsgálta, hogy a lakosságot érte-e valaha kontármunka. Erre 2025-ben a válaszadók 40 százaléka válaszolt igennel,
2026-ban pedig 38 százalék. Ez azt jelenti, hogy a lakosság jelentős része már közvetlenül is találkozott rossz minőségű kivitelezéssel.
Markovich szerint ugyanakkor ebből nem szabad arra következtetni, hogy a szakemberek 38 százaléka kontár lenne. A Mapei saját becslése szerint a tényleges kontárok aránya körülbelül 10 százalék, miközben a szakemberek mintegy 90 százaléka megfelelő munkát végez.
Van azonban olyan terület, ahol javulást mutat a kutatás.
Egy kontármunka átlagos kárértéke 2026-ban 688 345 forint volt,
ami 153 792 forintos csökkenést jelent az előző évhez képest. Ez 18,3 százalékos visszaesés. Nem tudjuk és nem is akarjuk szépíteni, a csökkenés ellenére ez még mindig brutális és felháborító összeg.
A csökkenésnek több lehetséges oka is van. Egyrészt a megrendelők tudatosabban választhatnak kivitelezőt, másrészt azonban az is szerepet játszhat, hogy kevesebb nagy beruházás indult, így a kontármunkák között is több lehetett a kisebb értékű megbízás.
A hosszabb távú adatok szintén csökkenő trendet mutatnak: 2021-ben 753 ezer forint volt egy kontármunkára jutó átlagos érték, 2026-ban pedig már 688 ezer forint körül alakult.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kontármunka problémája megszűnt volna. Éppen ellenkezőleg: az arány stagnálása mellett továbbra is jelentős károkat okoz.
A kutatás idei újdonsága, hogy az AI használatára is rákérdeztek. A válaszadók 31 százaléka már használta a mesterséges intelligenciát arra, hogy az építőiparral, felújítással, munkákkal vagy kivitelezőkkel kapcsolatban tájékozódjon.
A legtöbben – 55 százalék – információkat gyűjtenek egy adott szakmunkáról, 40 százalék pedig azt válaszolta, az AI segítségét kéri költségbecslésre, vagy a reális árak feltérképezésére.
A trend egyértelmű: az AI már megjelent az építkezéssel és felújítással kapcsolatos tájékozódásban, és a megrendelők egy része nemcsak az egyes munkafolyamatokról vagy anyagokról kérdezi a mesterséges intelligenciát, hanem arra is használhatja, hogy segítséget kapjon a kivitelezők kiválasztásához.
Ez új szempontot adhat a szakemberek és a megrendelők közötti bizalom kérdéséhez is. Ha a megrendelők egyre több információt próbálnak digitális eszközökkel összegyűjteni, akkor a kivitelezők megítélésében az online jelenlét és a korábbi munkák bemutatása is egyre fontosabbá válhat.
A Mapei idei bizalmi indexének összképe mindenesetre kettős: miközben az egy kontármunkára jutó kárérték csökkent, maga a kontármunka aránya továbbra sem mutat érdemi javulást. Az építők megítélése enyhén romlott, a lakosság jelentős része pedig pénzügyi okokból vagy bizonytalanságból elhalasztja a felújításokat.
A kutatás alapján az építőipar előtt álló egyik legnagyobb feladat ezért nem pusztán az új megrendelések megszerzése, hanem a megrendelők bizalmának helyreállítása is.
Napi