Feljelentést tett a Miniszterelnökség a Mesterséges Intelligencia Kutató Központnak adott 300 millió forintos állami támogatás miatt.

A Mesterséges Intelligencia Kutató Központ (MIKK) arról vált ismertté, hogy kamunak nevezték a tavaly október 23-i tiszás rendezvényről készült légifelvételt. Noha már 2024 végén létrejött a cég, az irodájukat nem lehetett megtalálni, a bejegyezett címükön sem ismerte őket senki. A honlapjuk is csak akkor indult el, mikor kamunak nevezték a tömegről készült képet.

A 300 milliót pedig két nap alatt, helyettes államtitkári ajánlásra kapták a Bethlen Gábor Alaptól, a pénzre az akkori hírek szerint nem kellett pályázniuk, egyedi döntéssel jutottak hozzá. A Miniszterelnökség közleményéből az is kiderült, hogy ez a helyettes államtitkár Szalay-Bobrovniczky Vince volt, és a pénz a megalakulásuk után két hónappal érkezett.

A támogatás célja a mesterséges intelligencia állami és társadalmi integrációjával kapcsolatos célzott kutatások megvalósítása volt. A Miniszterelnökség azt írta, úgy kapták az állami támogatást, hogy nemcsak önálló működési múlttal, de igazolt kutatói kapacitással sem rendelkeztek.

Ez azokból a dokumentumokból is látszik, melyek eljutottak a Miniszterelnökséghez. A csatolt kutatómunkák között szerepelnek látszólag a mesterséges intelligencia által generált iratok, és közösségi médiás bejegyzések.

A rendelkezésre álló elszámolás szerint ráadásul az érdemi kutatást nem is ez a cég végezte, hanem közbeszerzés útján az Observer Médiafigyelő és Kutató Kft-re bízta bruttó 152 millió 400 ezer forintért – írják a közleményben. (Az Observer a Nézőponthoz kötődő cég, amely ügyében korábban szintén feljelentést tett a kormány, miután a NER alatt csaknem 31 milliárdra szerződtek le velük médiakövetésre.)

A MIKK a 300 millióból leszerződött még a Stern Com Kft-vel kommunikációs és IT-szolgáltatásra, valamint nyolc hónap alatt 22,5 millió forintot fizettek a NAXEL Hungary Kft-nek ingatlanbérlésre. (A Stern egy olyan cégcsoport része, amely a Magyar Hang szerint rendszeresen dolgozott állami cégeknek, minisztériumoknak is, a NAXEL pedig egy volt fideszes önkormányzati képviselő érdekeltsége.)

Az MIKK 69,2 millió forintot költött munkabérre, 6,27 millió forintot további működési költségekre, a fel nem használt 12,3 millió forintnyi maradványt pedig visszafizette az államnak.

Miután márciusban a támogatási ciklus lejárt, az előző kormány úgy döntött, hogy versenyeztetés nélkül újabb 300 millió forintért 2026-ban is megbízza a céget a mesterséges intelligenciával összefüggő feladatokkal. A pénzt március 18-án el is utalták, majd a választás után két nappal a cég visszautalta az egészet arra hivatkozva, hogy több kutató is felmondott, nélkülük pedig nem lehet megvalósítani a projektet.

A Miniszterelnökség közleménye szerint több körülmény miatt is felmerül annak a gyanúja, hogy a 2025-ös támogatás és annak elszámolása részben nem a támogatott célnak megfelelően, és valótlan tartalommal történt. Erre utal az is, hogy kiszervezték a kutatási feladatokat, miközben munkabért fizettek, ráadásul olyan iratokat számoltak el kutatásként, ami tartalmilag nem volt az.

A Miniszterelnökség a támogatás miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelenést költségvetési csalás, közbeszerzési és koncessziós eljárásban történt versenyt korlátozó megállapodás, hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt.