24 Kultúra

Se a Madách, se az Újszínház igazgatói posztjára jelentkezők neve nem lesz nyilvános Tarr minisztériumának döntéséből

Szerző: Besenyei Balázs 1 órával ezelőtt 1 percnyi olvasás


Se a Madách, se az Újszínház igazgatói posztjára jelentkezők neve nem lesz nyilvános Tarr minisztériumának döntéséből

Átláthatóságnak egyelőre nyoma sincs, legalábbis erre enged következtetni Tarr Zoltán minisztériumának új levele két színház igazgatói posztjának kérdésében. The post Se a Madách, se az Újszínház igazgatói posztjára jelentkezők neve nem lesz nyilvános Tarr minisztériumának döntéséből first appeared on 24.hu.


1526. augusztus 29-én a Magyar Királyság súlyos vereséget szenvedett Mohácsnál, de a csata híre nem azonnal és nem is egyértelműen jutott el Európa más részeire. A mohácsi vereség után napokig bizonytalanság uralkodott, és egymásnak ellentmondó, köztük kifejezetten hamis hírek is terjedtek a magyar győzelemről. Ezekben az időkben a Velencei Köztársaság Európa egyik legjobban informált állama volt: kiterjedt diplomáciai hálózata mellett kereskedők, utazók és titkos informátorok is folyamatosan szállították számára a híreket. Mit tudhatott Velence a magyar–török háborúról a csata előtt, hogyan ellenőrizték a befutó értesüléseket, és mikor vált bizonyossá, hogy a magyarok elvesztették a csatát? A korabeli információáramlás történetét elsősorban a korszak velencei krónikása, Marin Sanudo történész monumentális naplója őrizte meg.

A Qubit új, történelmi tematikájú podcastja, a Csatazaj vendége Szovák Márton történész, az Országos Széchényi Könyvtár kutatója, a Debreceni Egyetem Magyarország a középkori Európában kutatócsoportjának tagja. A Sanudo-napló Mohácshoz kapcsolódó anyagait kutató történészt arról kérdeztük, hogyan jutottak el a hírek a velencei szenátusig, hogyan működött a korszak hírszerzése, és mit árulnak el a korabeli jelentések a csata előtti és utáni eseményekről.

  • Honnan tudta Velence már hónapokkal Mohács előtt, hogy a szultán Magyarország ellen készül?

  • Hogyan működött Velence információs hálózata, és miért számítottak a kereskedők és a kémek legalább olyan fontos hírforrásnak, mint a diplomaták?

  • Miért jelent meg szeptember elején Velencében az a hír, hogy a magyarok megverték a török sereget, elfogták Ibrahim pasát, és megszerezték a török ágyúkat?

  • Mikor érkezett meg az első pontos beszámoló a mohácsi vereségről, és mit tudunk a túlélőről, aki személyesen számolt be a csatáról?

Hallgasd alább:

A beszélgetést Novák Ádám és Mikos Ákos vezették. Az epizód elérhető Spotify-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

A mohácsi csatáról szóló kétrészes podcastunk előző epizódját itt találod:

Hallgass bele ezekbe is:

ad

További tartalom Önnek