GazdaságSzerző: vg 1 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Akár 100 százalékos amerikai vám is sújthatja az orosz energiát vásárló országokat, ami Magyarország számára is komoly gazdasági kérdéseket vet fel.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön reagált az amerikai képviselőház által elfogadott, Oroszország és Irán ellen irányuló szankciós törvényre. Mint mondta, Moszkva figyelemmel követi, hogyan alakul a jogszabály sorsa, ugyanakkor az intézkedést „barátságtalan lépésnek” tekinti. Peszkov szerint az újabb amerikai szankciók bevezetése akadályozná az ukrajnai konfliktus békés rendezésére irányuló erőfeszítéseket. A Kreml szóvivője ezzel arra utalt, hogy Moszkva szerint a gazdasági nyomás fokozása nem segíti a tárgyalásos rendezést.
Az amerikai képviselőház szeptember 16-án 262–159 arányban fogadta el a Lindsey O. Graham „Sanctioning Russia and Iran Act of 2026” elnevezésű törvényjavaslatot. A jogszabályt a szenátus már augusztusban elfogadta, így a következő lépés Donald Trump elnök aláírása lehet.
A csomag jelentősen bővítené az Oroszországgal szembeni amerikai gazdasági nyomást. Szankciókat helyez kilátásba többek között
A legnagyobb nemzetközi hatású elem ugyanakkor az lehet, hogy
az amerikai elnök akár 100 százalékos vámot is kivethet olyan országok termékeire, amelyek jelentős mennyiségben vásárolnak orosz kőolajat vagy földgázt.
A szabályozás a legnagyobb oroszenergia-importőröket, illetve az olajszankciók kijátszásában közreműködő országokat célozza.
Az intézkedés tehát nemcsak Oroszországot sújthatja közvetlenül, hanem az orosz energiahordozók vevőire is nyomást helyezhet. A nyomásgyakorlás célja az orosz eredetű fosszilis energia vásárlásának csökkentése, ezáltal az orosz bevételek apasztása, végső soron az ukrajnai háború gazdasági fenntarthatóságának csökkentése.
A Kreml figyelemmel kíséri, hogyan alakul a helyzet az amerikai képviselőház által tegnap este elfogadott, az orosz olaj- és gázexportra vonatkozó „pokoli szankciókról” szóló törvényjavaslat körül – nyilatkozta Peszkov.
A jogszabály végleges szövege nem nevesíti Magyarországot. Ugyanakkor érdemes jelezni, hogy a képviselőházi vita során volt olyan módosító javaslat, amely több országot – köztük Magyarországot, Kínát, Indiát, Törökországot és Szlovákiát – név szerint sorolt volna fel. Ezt a módosítást nem fogadták el, így a végleges változat egy változó, az elmúlt 12 hónap importadatai alapján meghatározott „top ötös” kritériumot alkalmaz. Az egyelőre tisztázatlan, milyen szempontok szerint határozzák majd meg a legnagyobb vásárlók körét.
Magyarország kitettsége ettől még jelentős. A Centre for Research on Energy and Clean Air adatai szerint augusztusban
Magyarország volt az Európai Unió legnagyobb orosz fosszilisenergia-vásárlója: 386 millió euró értékben importált orosz fosszilis energiahordozót, teljes egészében vezetékes földgázt.
A törvény ugyanakkor bizonyos feltételek mellett kivételeket is lehetővé tesz az orosz gáztól való függőségüket csökkentő országok számára.
A magyar kitettség ezért elsősorban attól függhet, hogy az amerikai adminisztráció miként alkalmazza majd az új rendelkezéseket, illetve Magyarország milyen ütemben tudja mérsékelni orosz energiaimportját.
A kérdés magyar politikai szempontból is megjelent Washingtonban. Hajdú Márton, a Tisza országgyűlési képviselője és a parlament külügyi bizottságának elnöke arról számolt be, hogy az amerikai képviselőház republikánus többségének tagjaival egyeztetett a magyar parlamenti többség terveiről és a magyar–amerikai parlamenti kapcsolatok jövőjéről.
A nyilatkozat alapján a magyar fél részéről is felmerült annak szükségessége, hogy Washington figyelembe vegye Magyarország orosz energiaimportból eredő kitettségét. Ez lényegében ugyanazt a problémát érinti, amellyel az Orbán-kormány is szembesült: miként tartható fenn az orosz olaj- és gázszállítás úgy, hogy közben Magyarország ne kerüljön az amerikai másodlagos szankciók célkeresztjébe.
A mostani amerikai törvény egyik fontos sajátossága, hogy az ukrajnai háború finanszírozásának kérdését összekapcsolja az orosz energiahordozók nemzetközi piacával. Washington célja a jogszabály támogatói szerint az, hogy csökkentse Oroszország energiaexportból származó bevételeit, és ezáltal gazdasági nyomást gyakoroljon Moszkvára.
Az amerikai képviselőház republikánus vezetése szerint a rendelkezések arra ösztönöznék az országokat, hogy válasszanak az orosz energia vásárlása és az amerikai piachoz való hozzáférés között.
A Kreml ezzel szemben éppen a béketárgyalásokra gyakorolt negatív hatást emeli ki. Peszkov szerint a további amerikai szankciók akadályoznák az ukrajnai konfliktus békés rendezését. Az orosz elnöki szóvivő azt is mondta, hogy
Oroszország „barátságtalan lépésnek” tartja az amerikai képviselőház törvényjavaslatának jóváhagyását.
A következő időszak egyik fontos kérdése így az lehet, hogy Donald Trump végül milyen formában alkalmazza az új törvény adta lehetőségeket. A jogszabály ugyanis jelentős mozgásteret biztosít az amerikai elnöknek az orosz energiát vásárló országokkal szembeni vámok meghatározásában.
Napi