BulvárSzerző: blikk 1 órával ezelőtt 7 percnyi olvasás
Vészharangot kongattak a kisboltosok, mert a megmaradásuk került veszélybe az árréssapka miatt. Bár a jegybank szerint is ki lehetne vezetni ezt a szabályozást és a kormányalakítás után a pénzügyminiszter is utalt arra, hogy megszabadulnának ettől a piactorzító intézkedéstől, ám ez nem történt meg. Sőt kormányhatározati státusz után törvényszintre emelkedett, a kormány beillesztette a kereskedelmi törvénybe az intézkedést.
Tavaly márciusban lépett életbe az alapvető élelmiszerekre vonatkozó árréssapka (leánykori nevén árréscsökkentés), amely legfeljebb 10 százalékos árrésben szabályozza ezeken a termékeken az elérhető bolti árrést. Alig több mint egy hónappal később megjelent a drogéria termékekre vonatkozó intézkedés is, ez 15 százalékban maximalizálja az alapvető tisztító és drogéria termékeken elérhető kereskedelmi árrést, amit az egymilliárd forint feletti árbevételű cégeknek alkalmazniuk kell. Varga Mihály jegybankelnök már a nyár elején, az első kedvező inflációs adatok után jelezte, hogy az intézkedés kivezethető, nem hozza a bevezetésekor megjelölt elvárásokat.
Bár az árréssapkát megelőző hatósági árakra annak idején Orbán Viktor is megjegyzéseket tett, miszerint tisztában vannak a piactorzító hatásával, mégis a lehető legtovább tartották életben. Majd ahogy az infláció újra felpörgött, határozatban maximalizálták a kiskereskedői árrést és tartották mesterségesen alacsonyan ezzel az árakat. Ugyanakkor ma már jól látszódik, hogy ezek a piactorzító intézkedések nem csak és kizárólag a kereskedőket regulázzák, hanem egyre inkább érezhető a hatásuk fogyasztói szinten is.
Első és legfontosabb, hogy megugrott a boltbezárások üteme. (A KSH adatai szerint 2025 december 31-i fordulónapon tavaly 2700 bolt zárt be, amelyből 913 főként családi vállalkozásban működő élelmiszer kisbolt volt.)
Neubauer Katalin a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ), a kisboltokat tömörítő érdekvédelmi szervezet főtitkára szerint van összefüggés a piactorzító árrésszabályozás és a boltbezárás kötött. El kellene kezdeni arról is beszélni, hogy az összefüggések miatt a teljes gazdaságnak (nem csak a kisebb és nagyobb kereskedőknek a multiknak, vagy a kisboltosoknak, hanem a teljes szektornak, amiben a piaci árusoktól kezdve az őstermelőkön keresztül a kis- és nagyüzemi termelőig és feldolgozóig mindenki a része) mekkora veszteséget okoz az árréssapka. Mint mondta lehetne 400-500 milliárd forintos számokkal dobálózni, de a helyzet az, hogy nincs olyan támpont amiből bizonyíthatóan vissza lehetne számolni a teljes veszteséget - bár van olyan szervezet, amely ezt számolja.
Hozzátette, egyetlen egy pont van, ami kézzel fogható, értelmezhető, az pedig a boltbezárások száma és a gyorsuló üteme.
Az Orbán kormány annak idején azért vezette be a szabályozást, hogy kordában tartsa az inflációt és azzal indokolta a módszert, hogy ezzel kevésbé sérülnek a kis családi vállalkozások. Csakhogy már az árstop is a nemzetközi láncok malmára hajtotta a vizet és az árrésszabályozás sem működik másként. A kis boltosok nem tudnak olyan versenyképes árakat kialakítani, mint a nemzetközi boltok. A helyzet kicsit bonyolult, hiszen a legkisebbekre alapesetben nem vonatkozik a szabályozás, csakhogy a nagyok betartva a szabályokat olyan nyomott árakat képesek megjeleníteni, ami miatt a vásárlóknak eszükbe sem jut a kisboltokba menni, ahol ezeket az árrésszabályokat nem alkalmazzák, de sajnos igazodni sem tudnak a nagyok árához. A valamivel nagyobb, már egymilliárd forint feletti forgalmat mutató, de még mindig kisbolti rendszerben működő cégek pedig képtelen kigazdálkodni a költségeiket a jelenlegi árrésszinteken, ami a méretüknél fogva nagyon nagy terhet jelent a számukra.
A tavalyi pénzügyi évben a hat nemzetközi boltlánc közül összesen kettő volt nyereséges,
Mind
masszív veszteséget mutatott. És ez már nem az első ilyen év volt. Ezek a pénzügyi tények, azt mutatják, hogy a kereskedelmi különadón kívül ezek a cégek nem igen szeretnének több adót befizetni, ami meglehetősen káros a magyar gazdaságra nézve.
Ez persze a fogyasztót nem feltétlenül kell, hogy érdekelje. Neubauer Katalin azonban egy teljesen más aspektusból közelítette a dolgot. Mint mondta a jelenlegi szabályozásnak már hónapok óta nincs hatása az inflációra, nincs hatása az árképzésre, egyetlen egy valamire jó, az árak "kimerevítésére" és a választék beszűkítésére. Mindez pedig odáig vezetett, hogy az összes bolt (multi és kicsi) jelentősen csökkentette az akciós termékeinek a kínálatát, a több ezer termékről ezerre, a több százról néhány tucatra redukálták, hogy a saját költségeiket (a kínálat fenntartása az első három legnagyobb költség egyike egy boltnál) a végletekig lecsökkentse. Emiatt - és Neubauer Katalin szerint egyértelműen visszavezethető a szabályozásra - a legnagyobb kínálatú boltok áruválasztéka is beszűkült, csökkent a boltok szolgáltatásának színvonala, így a vevő sem azt kapja a pénzéért, mint korábban megszokott. Szaknyelven minden diszkontosodott. Megszűntek a nagy akciók, a verseny lecsökkent és a végletekig "lesoványodott".
A főtitkár szerint az a baj, hogy az intézkedés fenntartásáról való döntés nem szakmai érvek mentén született, az árrés sapka egyszerűen politikai termék maradt, ami viszont lassan, de biztosan megfojtja a kisbolti szektort.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint az árrésstop tartós fenntartása már nem szolgálja hatékonyan sem az infláció elleni fellépést, sem a magyar vállalkozások versenyképességét - írta a szervezet a közleményében. A Kamara az ágazat területén működő valamennyi vállalkozói érdekképviselettel egyetértésben támogatja az intézkedés kivezetését.
Az árrésstop bevezetése rendkívüli inflációs helyzetben rövid távon indokolható eszköz volt, de nem válhat a gazdaság működésének tartós modelljévé. A Kamara álláspontja, hogy az árrésstop kivezetése ma már gazdaságilag megalapozott, inflációs szempontból kezelhető, versenyképességi oldalról pedig határozottan sürgető.
Napi