Szeptember tizenhatodikai, esti adatok szerint 118 milliárd forint iparűzésiadó-bevétel folyt be a fővárosi kasszába. Ezzel tegnap este visszafizette az önkormányzat a folyószámla-hitelkeretét, az év hátralévő részében már nem lesz ilyen kerete Budapestnek. Kiss Ambrus szerint a finanszírozó bankkal azért ilyen konstrukcióban állapodtak meg, mivel a pénzintézet eddig az időszakig látta biztosítottnak, hogy a város vissza tudja fizetni a tartozásait.

Az elmúlt hetekben több intézkedést is tettek a működőképesség fenntartása érdekében:

• Kötelezettségvállalási stopot vezetett be a főváros: az önkormányzat és a hivatal esetében 0 forint a stop határa, efelett külön engedélyezni kell minden kiadást. Az intézmények működése esetében 20 millió feletti kiadásra vonatkozik a határ.
• Létszámstopot is bevezettek, új munkavállalót csak külön engedéllyel lehet felvenni.
• Az intézményi beruházások tekintetében 0 forintos stopról döntöttek,
• a BKV-nál pedig már kellett halasztást kérni egyes fizetések kapcsán, az ezt megerősítő döntést a Tulajdonosi Bizottságnak kell meghoznia a következő ülésén.

Ezekkel az intézkedésekkel biztosítható, hogy szeptember végéig még visszafizessék a BKK 45 milliárdos forgóeszköz-hitelét, valamint október elején kifizessék a béreket, az azutáni működés azonban nem biztosított.

A főigazgató hangsúlyozta, hogy annyiból tudnak majd élni, amennyi éppen beérkezik a számlájukra. Az azonban esélytelen, hogy kifizessék október közepén a 86 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulást, emiatt abban bíznak, hogy a kormánnyal jelenleg is zajló tárgyalások addigra eredményt hoznak. B tervük nincsen, mivel nem lehet megoldani.

Ez egy borzasztóan lecsavart működés

– értékelt Kiss, példaként hozva, hogy egy 86 ezres kávégép beszerzését is halasztani kell.

Arra a kérdésre, hogy mi történne a fővárossal, ha ez nem születne meg, Kiss Ambrus kifejtette, hogy a szolidaritási hozzájárulás fizetési kötelezettsége úgynevezett "sorban álló tétellé" válna, vagyis bármilyen beérkező forrás azonnal a hozzájárulás fizetésére menne. A BKK is elkezdené felhalmozni a számláit, novemberben pedig a béreket sem lenne miből átutalni. A főigazgató megjegyezte, hogy közben zajlik az önkormányzat és az önkormányzati tulajdonú cégek hagyományos állásbörzéje, ami ironikus módon az eddigi egyik legsikeresebb, 1800 felett lesz a jelentkezők száma várhatóan.

"Egy szociális valóság robbant rá az országra"

Kiss ezzel át is tért a közbiztonság kérdésére, amit szerinte van, aki hajléktalan-problémaként, más szerhasználati vagy palackozási problémaként keretez, mindhárommal küzdenek egyszerre. A főváros folyamatosan koordinál a rendőrfőkapitánysággal, havonta áttekintik kerületekre lebontva, hogy mi a teendő. Emellett Pósfai Gábor belügyminiszterrel is egyeztettek, valamint a leginkább érintett kerületekkel külön is tárgyalnak.

Nyilván zavarja az embereket, hogy arra kel az utca, hogy kiforgatott kukákkal találkozik

– ismerte el a problémát Kiss. A főigazgató szerint szükség lenne a visszaváltóhelyek számának növelésére és független működtetőkre is. A főváros a maga részéről ezzel meg is próbálkozott, egy saját fenntartásában lévő szállón kihelyezett palackvisszaváltó gépet, meglepetésükre azonban a gépet az eredetinél kisebbre kellett cserélni, mivel a vártnál kevesebb flakont vittek vissza a szállóra betérők. Kiss szerint ez is mutatja, hogy a prekoncepció, miszerint elsősorban a hajléktalan emberek foglalkoznának a palackozással, téves.

A főváros szerint az utcán is egyre inkább láthatóvá váló problémák mögött többek közt az áll, hogy ha egy közmunkás 40 órát dolgozik, akkor nettó 100 ezer forint körüli összeget visz haza, valamint hogy az építőipar is megbicsaklott, így egyre többeknek van szükségük a jövedelmük kiegészítésére. "Egy szociális valóság robbant rá az országra" – fogalmazott.

A közbiztonsággal kapcsolatos közérzékelés romlásában egyébként nem a hajléktalanságban élők számának növekedése játszik szerepet, ugyanis a főváros alkalmazásában álló, az utcai helyzetet ismerő kollégáik stagnálásról, némely területeken a létszám csökkenéséről számoltak be. Budapest így arra keres most megoldást, hogy azoknak tudjon valamilyen segítséget nyújtani, akik nem szeretnék a hajléktalanszállókat igénybe venni. Még az idén elindítanak egy 8 férőhelyes, támogatott lakhatást biztosító konstrukciót, és ha a pénzügyi helyzetük rendeződik, akkor az év későbbi részében még nagyjából 24 férőhelyet hoznának létre a tartósan utcán élők számára.

Cikkünk frissül.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Szigetváry Zsolt