Az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórház gazdasági igazgatója, dr. Klemencsics Zoltán Lászlóné Budánovics Noémi szeptember 21-től áthelyezéssel az Országos Onkológiai Intézetben folytatja munkáját, ahol ugyanezt a területet irányítja majd. A Honvédkórház gazdasági igazgatói feladatait Halasi Andrea Éva veszi át.

Az Onkológiai Intézetben Gál Ilona gazdasági feladatellátó kijelölése és főigazgató-helyettesi megbízása már szeptember 9-én megszűnt. A Honvédkórház ápolási vezetésében is csere történik: dr. Szabóné Darázs Mónika megbízása szeptember 20-án véget ér, másnaptól Bernhardt Szilvia látja el az ápolási igazgatói feladatokat – közölte az OKFŐ.

Július óta 17 vezetői megbízás változott a kórházaknál

A mostani döntések egy már nyáron megindult átrendezéssorozatba illeszkednek. A Világgazdaság összesítése szerint Tótth Árpád országos kórház-főigazgató július 1-jei hivatalba lépése óta 13 név szerint azonosítható vezetőt érintettek a személyi döntések, ha nemcsak a főigazgatókat, hanem az orvosigazgatói, gazdasági, ápolási és főigazgató-helyettesi szintet is figyelembe vesszük. Az érintettekhez összesen 17 kinevezés, felmentés, áthelyezés vagy feladatellátás megszüntetése kapcsolódik.

Júliusban a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház gazdasági igazgatójának, Somogyi Aliznak, valamint a Bajcsy-Zsilinszky Kórház orvosigazgatójának, Révai Róbertnek vonták vissza a megbízását. Mindketten főigazgatói feladatokat is elláttak helyettesítéssel, így ezek a megbízásaik szintén megszűntek.

Augusztusban Szedlák Miklós Györgyöt mentették fel a hatvani kórház éléről, helyét megbízottként Valentinné Papp Violetta orvosigazgató vette át. Egy nappal később Ficzere Andrea távozott az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatói posztjáról, az intézményt átmenetileg Nagy András Csaba irányítja. A hónap végén a Honvédkórházban is csere történt: Wikonkál Norbert Miklós helyére Duray Gábor Zoltán került.

Az 500 milliárd forint egyelőre nem látszik

A Tisza választási programjában azt vállalta, hogy 2030-ra a GDP 7 százalékára emeli az állami egészségügyi finanszírozást, addig pedig évente legalább 500 milliárd forint többletforrást biztosít az ágazatnak. A módosított 2026-os költségvetésben azonban ennek teljes összege nem azonosítható.

Az Egészségbiztosítási Alap kiadási előirányzata az eredeti 4945 milliárdról 5112 milliárd forintra emelkedett, ami 167 milliárdos növekedés. A közvetlen betegellátást finanszírozó gyógyító-megelőző kasszát az új kormány az időközben már 2955 milliárdra módosított várakozáshoz képest 3004 milliárd forintra emelte, vagyis itt mindössze körülbelül 50 milliárd forintos plusz látszik. A fekvőbeteg-szakellátás 762,6 milliárd forintos előirányzata nem változott.

A 2025-ös tényleges kiadáshoz képest az Egészségbiztosítási Alap idei kerete 210 milliárd forinttal magasabb, a gyógyító-megelőző kasszánál pedig 88 milliárdos a különbség. Az ígért 500 milliárd forintos, újonnan biztosított éves többlet tehát egyik összevetésben sem mutatható ki teljes egészében.