Washingtonban az amerikai képviselőház republikánus többségének tagjaival egyeztettem a magyar parlament tiszás többségének terveiről és a magyar-amerikai parlamenti kapcsolatok jövőjéről – erről tett ki bejegyzést nem sokkal ezelőtt Hajdú Márton, a Tisza országgyűlési képviselője, a Külügyi Bizottság elnöke.

A vezető kormánypárti politikus amerikai látogatásának azonban volt egy egészen konkrét és húsbavágó apropója, ez pedig a Lindsey O. Graham Sanctioning Russia and Iran Act, amely sorsdöntő hatással bírhat Magyarországra.

Hajdú Márton beszámolója szerint tárgyalópartnereivel egyetértettek abban, hogy az Egyesült Államokat és Magyarországot hosszútávú, alapvető érdekek és értékek kötik össze, amik felette állnak a választási ciklusoknak.

Beszámoltam partnereimnek az első száz nap eredményeiről, amik közül ők különös érdeklődéssel fogadták

• az illegális migráció elleni határozott fellépésünket,
• a gyerekek védelmére és a családok támogatására hozott intézkedéseinket,
• illetve az egészségügy és a közszolgáltatások minőségének javítására tett erőfeszítéseinket

– sorolta, ami azért is érdekes, mert ezek nagyrészét még az Orbán-kormányok alapozták meg.

Belátta a Tisza, hogy csak Trump mentheti meg Magyarországot: hivatalosan is segítséget kértek

Ennél hangsúlyosabb volt azonban, hogy amikor a tiszás politikus Amerikában járt, aznap szavazták meg a képviselőházban az orosz energiahordozók legnagyobb vásárlóira a vámok kivetését előíró törvényt.

Ez több más országgal együtt Magyarországra nézve is kockázatot jelent. "Éppen ezért volt fontos, hogy elmondhattam, a Tisza tisztában van az orosz energiafüggőség veszélyeivel és hátrányaival, és hamarosan elkészül a terv ennek orvoslására. 

– jelentette be Hajdú Márton, ezzel pedig túlzás nélkül kritikus ponthoz ért a magyar-amerikai viszony. Ahogy attól 2025 novemberében hangos volt a hazai és a nemzetközi sajtó, Orbán Viktor a washingtoni, Trumppal folytatott akkor csúcstalálkozóján számos negedményt ért el, így az amerikai elnök garantálta, hogy Magyarország mentességet kap az orosz olajra kivetett szankciók alól.

A volt magyar miniszterelnök később egyértelművé tette: ez a megállapodás az amerikai elnök és közte született és addig marad érvényben, amíg ő Magyarország miniszterelnöke. Ez az április 12-i választás után már nem így volt, ezért is feszítette a kérdés a hazai energiapiac alakulását, hogy mi lesz ennek a kivételes helyzetnek a sorsa a Tisza-kormány és Magyar Péter beiktatásával.

Az, hogy immáron kiderült, a kormánypárt segítséget kért amerikai partnereitől, hogy járják ki Magyarország mentességének fenntartását – erre az elnök adhat jogosítványt –, azt mutatja, hogy Magyar Péterék is el akarják érni azt, ami Orbán Viktornak sikerült.

Egyúttal annak a felvállalása is, hogy a Tisza-kormány továbbra is az orosz energia vásárlásában érdekelt. Izgalmas fejezetéhez érkezett tehát a Tisza-kormány nemzetközi súlyának megítélése, most dől el ugyanis, hogy Trumpnak ér-e annyit Magyar Péter, mint Orbán Viktor, akivel közismerten jó viszonyt ápol.

Amerika szankciók az orosz olajat vásárló országokra: miért van veszélyben Magyarország?

Az amerikai képviselőház szeptember 16-án 262–159 arányban elfogadta a Lindsey O. Graham Sanctioning Russia and Iran Actet, amely a szenátus után így Donald Trump elé kerül. A törvény felhatalmazza – illetve bizonyos feltételek mellett kötelezi – az elnököt arra, hogy

1. akár 100 százalékos vámot vessen ki azon országok amerikai exportjára, amelyek az előző 12 hónapban az öt legnagyobb orosz kőolaj- vagy földgázimportőr közé tartoztak,
2. és a törvény hatálybalépése után is új orosz vásárlásokat hajtanak végre.

A Trump-kormány támogatta a javaslat elfogadását. Magyarország nincs név szerint beleírva a végleges szövegbe. Viszont a képviselőházi vitában volt egy módosító javaslat, amely az érinthető országokat név szerint felsorolta, és Magyarország is szerepelt rajta Kína, India, Törökország, Azerbajdzsán, Szlovákia és mások mellett. Ezt a módosítást elutasították, ezért a végleges szabály egy változó „top 5” tesztet használ. Magyarország kitettsége ettől még valós: augusztusban az EU legnagyobb orosz fosszilisenergia-vásárlója volt, 386 millió eurónyi – akkor teljes egészében vezetékes – gázzal.
Ez a MOL–NIS-ügy szempontjából is figyelmet érdemel, mert tovább növeli az amerikai szankciós kockázatot minden olyan tranzakciónál és üzleti stratégiánál, amely orosz energia- vagy Gazprom Neft-kitettséget tart fenn. Maga a MOL–Gazprom Neft tárgyalás nem szakadt meg és új megállapodást sem jelentettek be az előző ellenőrzés óta.
Az orosz diplomaták ügyében sincs még konkrét megtorlás: a legfrissebb hivatalos orosz álláspont továbbra is Zaharova szeptember 15-i közlése, miszerint a válasz biztosan megtörténik, de formáját még egyeztetik.
A mostani új elem tehát: Washingtonban már a végső törvényhozási szakaszon átment egy olyan szankciós eszköz, amely Magyarország oroszenergia-importját közvetlenül is fenyegetheti. A következő kulcspont Trump aláírása, majd az lesz, hogy az amerikai kormány miként számolja ki a „top 5” országot.