Akár egy-három nappal előre jelezhető lehet, mikor várható az átlagosnál több kórházon kívüli szívmegállás – derül ki a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint az Országos Mentőszolgálat több mint 114 ezer esetet vizsgáló kutatásából. A Public Health folyóiratban megjelent tanulmány szerint a meteorológiai tényezők közül különösen a hideg növeli a kockázatot.

A kutatók 2018 novembere és 2023 decembere között bekövetkezett kórházon kívüli szívmegállások adatait vetették össze a napi időjárási mutatókkal, köztük a hőmérséklettel, a széllel, a légnyomással, a páratartalommal és a levegőminőséggel.

Az eredmények szerint minden egy Celsius-fokos átlaghőmérséklet-csökkenés 1,4 százalékkal növelte a napi szívmegállások számát. Télen közel 18 százalékkal több ilyen eset történt, mint nyáron. A gyors lehűlés szintén fontos jel lehet: az 5 Celsius-fokot meghaladó napi hőmérséklet-esés már figyelmeztető tényezőként szolgálhat.

A hatás ráadásul nem feltétlenül azonnal jelentkezik: az időjárási változásokat akár három nappal később is követheti az esetek számának emelkedése.

A modell a meteorológiai és a mentőszolgálati adatok együttes felhasználásával akár egy-három nappal előre jelezheti, mikor várható az átlagosnál több kórházon kívüli szívmegállás. Nem egyes emberek kockázatát becsüli meg, hanem az országos szinten várható esetszámot – emelte ki Pál-Jakab Ádám, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának rezidense, PhD-hallgatója, a tanulmány első szerzője.

A modell kidolgozásának egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy meghatározzuk, mely napok számítanak valóban kiugrónak, majd megvizsgáljuk, hogy ezek összefüggésben állnak-e az időjárási tényezőkkel. Ezután lehetett olyan modellt felépíteni, amely a korábbi adatok alapján becslést ad a várható esetszámokra – tette hozzá Szilágyi Brigitta, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a kutatás társszerzője.

A kutatók most egy olyan előrejelző modellt dolgoztak ki, amely a meteorológiai és mentőszolgálati adatok alapján az országos várható esetszámot becsüli. Nem egyes emberek személyes kockázatát jelzi, hanem azt, mikor számíthat az egészségügyi rendszer a szokásosnál nagyobb terhelésre.

„Most egy lépéssel tovább mentünk: azt kerestük, hogy az időjárási mintázatok alapján előre jelezhető-e, mikor várható az átlagosnál több ilyen eset” – mondta Zima Endre, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára, a kutatás vezetője.

Ha a modell a gyakorlatban is megbízhatóan működik, a jövőben a mentőszolgálatok és a kórházak már napokkal korábban felkészülhetnek a várható nagyobb terhelésre. A rendszer később a szív- és érrendszeri betegek és hozzátartozóik számára is jelezheti a fokozott kockázatú időszakokat.