Ursula von der Leyen az Európai Unió első társult tagjává tenné Kanadát, csakhogy erről előzetesen egyetlen tagállammal sem egyeztetett. Az Európai Bizottság elnökének váratlan bejelentése értetlenséget és aggodalmat váltott ki az uniós fővárosokban, miután jelenleg sem ilyen tagsági forma, sem az ehhez szükséges jogi keret nem létezik - írja a Politico.  Ráadásul ahogy másik cikkünkben megírtuk: Donald Trump súlyos vámokkal fenyegette meg az Európai Uniót, miután Brüsszel felvetette, hogy Kanadát az EU első társult tagjává tenné. Trump „nevetségesnek” nevezte az ötletet, és azt mondta, akár az Európával folytatott kereskedelmet is leállíthatják, miközben Kanada egyre szorosabbra fűzné kapcsolatait az európai országokkal

Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben szerdán elmondott évértékelő beszédében jelentette be, hogy megnyitná az utat Kanada előtt, hogy az Európai Unió első „társult tagjává” váljon. A javaslatot a jelen lévő képviselők állva tapsolták meg, az Európai Bizottság elnöke pedig ezt követően megölelte a beszédet Strasbourgban hallgató Mark Carney kanadai miniszterelnököt. A látványos politikai gesztus azonban teljesen váratlanul érte az uniós kormányokat – írta a brüsszeli portál.

A kormányok nem tudtak von der Leyen kezdeményezéséről

A lapnak négy európai diplomata is azt mondta, hogy kormányukat nem tájékoztatták a bejelentés előtt. Egyikük veszélyesnek és meggondolatlannak nevezte az eljárást. Von der Leyen az ötletet még azon a beszéd előtti egyeztetésen sem említette, amelyen az uniós tagállamok nagyköveteit tájékoztatta terveiről. – Senki sem tudja igazán, hogy ez mit jelent – fogalmazott az egyik diplomata.

A Politico szerint még az Európai Bizottság bővítési ügyekkel foglalkozó részlegét sem vonták be a javaslat előkészítésébe. Ez különösen azért figyelemre méltó, mert az uniós tagságról, illetve az esetleges új tagsági formákról nem a bizottság elnöke dönt, ehhez a tagállamok támogatása, sőt akár az uniós szerződések módosítása is szükséges lehet.

Senki sem tudott erről a Kanadának biztosított „különleges tagságról” – mondta a portálnak Nicola Procaccini, a jobboldali ECR társelnöke, hozzátéve, hogy „nem teljesen világos, hogy mit is jelent ez a tagság valójában”, de az Egyesült Királyságnak kellene elsőként profitálnia ebből a megállapodásból. Az ötlet kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban is, hogy az Egyesült Királyság számíthat-e hasonló megállapodásra.

Az EU tisztviselői azonban gyorsan kizárták ezt, hangsúlyozva, hogy a modell azoknak az országoknak szól, amelyek nem tudnak csatlakozni a blokkhoz. „Ukrajnával, Moldovával, Grúziával, Norvégiával és az Egyesült Királysággal ellentétben Kanada nincs Európában” – mondta egy magas rangú EU-tisztviselő. „Nem csatlakozhat az EU-hoz.”

A társult tagság nem létezik

A társult tagság jelenleg nem létező jogi kategória az Európai Unióban. A blokknak ugyan rendkívül szoros gazdasági kapcsolatai vannak olyan kívülálló országokkal, mint 

• Norvégia,
•  Izland 
• vagy Svájc,

ezek az államok azonban nem társult tagjai az uniónak. Az sem világos, milyen hozzáférést kapna Kanada az egységes piachoz, át kellene-e vennie uniós szabályokat, illetve járnának-e bármilyen politikai jogok az új státusszal.

A lehetséges együttműködés

•  a kereskedelemre,
•  a mesterséges intelligenciára, 
• a csúcstechnológiákra, 
• a védelmi iparra, 
• az energiára, 
• a kritikus nyersanyagokra
•  és az Északi-sarkvidékre is kiterjedhetne. 
• Von der Leyen szerint az EU-nak és Kanadának az egyre ellenségesebbé váló világban új típusú szövetségekre van szüksége.

Roberta Metsolának, az Európai Parlament elnökének hivatala közleményt adott ki a Carney-val folytatott találkozót követően, amelyben – sokatmondó módon – egyáltalán nem említették a témát, mondván, hogy a két vezető olyan területekről beszélt, „amelyekben nagy potenciál van a még szorosabb együttműködésre”, a kritikus fontosságú nyersanyagoktól a védelemig.

Ottawa óvatos

Ottawa ugyanakkor óvatosan reagált. Kanada leendő uniós nagykövete, Jonathan Wilkinson közölte, hogy országa „még nem tart ezen a ponton”. Mark Carney korábban egy Európával létrehozandó „egyedülálló szövetségről” beszélt, de hangsúlyozta, hogy Kanada nem akar az Európai Unió rendes tagjává válni. Az uniós diplomaták attól tartanak, hogy a bizottsági elnök olyan ígéretet tett, amelyet nem tud teljesíteni. Az egyikük arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben Von der Leyen már társult tagságról beszél, az EU és Kanada csaknem egy évtizede megkötött szabadkereskedelmi megállapodását, a CETA-t még mindig tíz tagállam nem ratifikálta.

A következő fontos állomás az októberi EU-Kanada-csúcstalálkozó lehet. Addig Brüsszelnek azt is tisztáznia kell, hogy Von der Leyen történelmi jelentőségű új integrációs modellt jelentett-e be, vagy csupán hangzatos politikai címkét adott az EU és Kanada már folyamatban lévő együttműködésének.