A tengerfenéktől a Hold-körüli területekig ki kell terjeszteni az amerikai hadsereg támadási képességeit, hangzott el egy washingtoni konferencián. Dan Caine, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője erről beszélt a katonai illetékeseknek és a vonatkozó iparágak képviselőinek. Az Egyesült Államok kezdeti lépéseket már megtett az ambiciózus célok betöltésére, így hivatalosan is létrehozták az Űrerő nevű alágat a hadseregen belül 2019-ben. „Ahogy az emberiség egyre távolabb kalandozik az űrben, az Űrerő feladata, hogy ott is megvédje az amerikai érdekeket” – mondta Gregory Gagnon, az Űrerő parancsnoka. Emellett az amerikaiak azt is bejelentették, hogy Föld körüli pályára állítottak egy támadó fegyvert. 

Jogi dilemmák az űrben

Ez több kérdést is felvet. A Földön kívüli területek nemzetközi jogi szempontból fegyvermentes övezetek, az országok kötelezték magukat, hogy az űrt csakis békés célok érdekében használják ki, bár számtalan kiskaput építettek be a jogi szövegbe. Az űrről szóló megállapodást 1967-ben aláírta Kína és az Egyesült Államok is. Amerika és Japán közösen javasolta, hogy legyen tilos a nukleáris és tömegpusztító fegyverek felhasználása, tárolása és fejlesztése az űrben, ezt Oroszország megvétózta. Az orosz javaslatot, miszerint minden fegyver legyen örök időkre tiltott az űrben az amerikaiak utasították vissza.
 

A valóságban ezt csak azok tartják be, akik nem képesek saját erőből kijutni a Föld vonzásából, a nagyhatalmak mindegyike folytat és folytatott katonai kísérleteket súlytalanság állapotában, a támadó fegyverek elhelyezéséről pedig ritkán számolnak be. Az amerikaiak korábban megmutatták, képesek a Földről kilőni műholdakat, a célpont akkor egy saját szerkezet volt, de az üzenet egyértelmű volt a külföldi államok számára. Kína 2024-ben állította fel a saját űrhaderejét, hangsúlyozva, hogy ellenzik az űr felfegyverzését, kitartanak a békés felhasználás mellett, és felszólították az amerikaiakat, hogy fejezzék be a fegyverkezést. Franciaország se maradt le a vetélkedésben, ők 2020-ban biggyesztették oda az űrerő nevet a légierő mellé, így járt el Spanyolország, Oroszország és Irán is, India pedig egy külön űrvédelmi divíziót állított fel a hadseregen belül.

Az ambíciózus tervek azonban minden ország részéről megelőzik a valódi tevékenységet, vagyis az továbbra is a tudományos-fantasztikus irodalom témája, hogy az emberiség az űrben megtelepedjen vagy harci cselekményeket hajtson végre. Az űrkutatás máig rendkívül drága és rizikós kaland, vagyis a viták eldöntésére még ma is alkalmasabb a Föld, mint a világűr.

Borítókép: Kínai Hosszú menetelés-rakéta indul az űrbe (Fotó: JIN LIWANG)