A Manfred Weber vezette jobbközép Európai Néppárt (EPP) ismét a tőle jobbra álló képviselőcsoportokkal, így a jobboldali ECR, a populista-jobboldali Patrióták Európáért (PfE), valamint a szélsőjobboldali Szuverén Nemzetek Európája (ESN) képviselőivel fogadott el egy jogi kötőerővel nem rendelkező parlamenti állásfoglalást.

Ezúttal a ceutai migrációs válság nyomán fogadott el egy határozatot az EP, amiben többek között azt hibrid támadásnak nevezték, határozottan elítéli az illegális határátlépéseket, valamint felszólítja a spanyol kormányt és az EU-t, hogy határozotabban lépjen fel az EU külső határainak védelme érdekében.

Az állásfoglalás emellett felszólítja a marokkói hatóságokat, hogy tegyenek eleget a határellenőrzéssel, a visszafogadással és a migrációs együttműködéssel kapcsolatos kötelezettségeiknek, miközben követelik az EU-tagállamok területi integritásának feltétel nélküli tiszteletben tartását, és elfogadhatatlannak tartanak minden olyan nyilatkozatot, amelyben megkérdőjelezik Spanyolország szuverenitását.

Az állásfoglalást 339 igen, 225 nem és 16 tartózkodás mellett fogadták el. Az EPP, az ECR, a PfE, valamint az ESN képviselői mellett azt 27 liberális, valamint egy zöld EP-képviselő szavazta meg, miközben frakcióik többsége leszavazta azt.

A magyar képviselők közül a Tisza Párt, a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk jelen lévő képviselői támogatták, míg az S&D-ben helyet foglaló DK-sok azt ellenezték.

Egyre gyakrabban omlik le a szélsőjobbal szemben emelt fal

A határozatot a háttérben egyébként nagy vita előzte meg. Sajtóhírek szerint azt Weberék először a szocialista S&D-vel együtt szerették volna elfogadni, ugyanakkor a két képviselőcsoport többek között nem tudott megállapodni abban, hogy a szövegből kivegyék-e a spanyol kormányt elítélő részeket – az S&D legnagyobb delegációját épp a spanyol kormánypárti PSOE adja, ahogy a képviselőcsoport elnökét is, így érthető módon az S&D többsége számára Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök nyílt kritizálása.

A 2024-től kezdődő parlamenti ciklusban a Néppárt többször is a tőle jobbra álló képviselőcsoportokkal szavazott több kérdésben is, ugyanakkor legtöbbször a migráció kapcsán nyúl Weber az ún. Venezuela-koalícióhoz, lebontva ezzel a feléjük emelt politikai karantént, amit az uniós politikában cordon sanitaire-nek neveznek.

A nyári szünet előtti utolsó plenárison például a migrációs szabályok szigorítását és a visszaküldési központok létrehozását célzó javaslatot szavaztak meg közösen, ami kisebb botrányt is okozott. A szavazást követően a szélsőjobboldali képviselők állva ünnepelve skandálták, hogy „send them back”, azaz „küldjétek őket vissza”, amire válaszul a baloldali, liberális és zöld képviselők azt skandálták, hogy szégyelljék magukat – később több zöld EP-képviselő arra kérte a parlament elnökségét, hogy büntessék meg a skandáló képviselőket.

Az EPP és a tőle jobbra álló képviselőcsoportok közötti együttműködés miatt az S&D és a Renew gyakran kritizálja Manfred Webert és a Néppártot, azt követelve, hogy az euszkeptikus erők helyett velük közösen kormányozzanak, elvégre ők azok a képviselőcsoportok, amelyek támogatták Ursula von der Leyen második ciklusát.

(Borítókép: Az Európai Parlament plenáris ülése 2026. szeptember 17-én. Fotó: Mathieu Cugnot / European Union 2026 - Source : EP)