Mivel foglalkozott a kormány húsz évvel ezelőtt, amikor az egész ország az őszödi beszéddel volt elfoglalva, és az utcákon hetekig tüntettek az emberek ellenük? A 2006-ban felállt Gyurcsány-kormány üléseiről készült ugyan jegyzőkönyv, de ezeket ötven évre titkosították. A kormány most nyilvánosságra hozta az őszi, tél eleji kormányüléseiről készült jegyzőkönyveket. Az mindenképpen kiderül belőlük, hogy az akkori kormány alig foglalkozott az őszödi beszéd kiszivárgása utáni tüntetésekkel. A mostani kormány oldalán böngészhető jegyzőkönyvek döntő többsége lényegében az akkori reformokat megalapozó, a Gyurcsány-kormány által rendre elfogadott jelentésekből és előterjesztésekből áll. Visszatérő téma a jegyzőkönyvekben az egészségügy, az uniós ügyek és a környezetvédelmi kérdések.

Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök 2006. május 26-án a balatonőszödi kormányüdülőben beszélt a szocialista párt frakciójának tagjai előtt arról, hogy a megszorítások elkerülhetetlenek. Mindezt olyan szenvedélyes őszinteséggel adta elő, ami az egykori stábtag visszaemlékezése szerint ott és akkor nagyon hatásosnak és frissítőnek tűnt, és nemcsak a miniszterelnöknek, de a közvetlen munkatársainak is imponált.

A most nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvek néhány részéből azért mégis lehet következtetni arra, hogy 2006 őszén mi történt az utcákon. Az is érdekes, hogy a 2008-ban végül népszavazáson elutasított vizitdíj bevezetésének előkészítésével már 2006 őszén aktívan foglalkozott a Gyurcsány-kormány.

„Napirend előtt a sajtó képviselőinek jelenlétében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tájékoztatást adott a tüntetésekkel és az azokon megfogalmazott követelésekkel kapcsolatos kormányzati álláspontról. Hangsúlyozta, hogy a Kormány minden törvényes eszközzel fenntartja a rendet, kitart a reformok végrehajtásában”

– olvasható a 2006. szeptember 20-i, három nappal az őszödi beszéd kiszivárgása után, két nappal az MTV-székház ostroma után tartott kormányülés jegyzőkönyvében.

Egy héttel később, szeptember 27-én szintén beszélhetett a sajtónak az utcai eseményekről, de az ezen a napon tartott kormányülés összefoglalójában már a tüntetés szó sincs benne. „Napirend előtt a sajtó képviselőinek jelenlétében a miniszterelnök az elmúlt tíz nap számvetéséről, a fő tanulságokról, személyes felelősségéről, a bizalom visszaszerzésének szükségességéről szólt. Megerősítette, hogy a Kormány programja határozottan, párbeszédre készen folytatódik.”

A 2006. október 25-i kormányülésről készült jegyzőkönyve több ponton is utal arra, hogy pár nappal korábban, október 23-án nagy tüntetés volt a fővárosban, de arról például egyáltalán nem esik szó, mit csináltak a rendőrök a tüntetőkkel.

• A kormányülés összefoglalójának végén, a „Szóbeli különfélék” résznél olvasható két olyan bekezdés, amely a tüntetésekre utal. Itt derül ki például, hogy Szekeres Imre akkori honvédelmi miniszter „tájékoztatást adott a T/34-es tank október 23-ai jogosulatlan használatának körülményeiről”. Ez volt az a tank, amivel az egyik tüntető, Horváth György elindult az Erzsébet téren, és egyenesen a rendőrsorfalig ment.
• Szintén az október 25-i ülésen Gyurcsány javaslatára elfogadta a kormány, hogy kérjenek fel szakértőket a gyülekezési joggal, alkotmányos alapjogokkal kapcsolatos elemzésre, értékelésre és szükséges korrekciós irányok meghatározására.

Az október 31-i ülésen Gyurcsány arról tájékoztatta a kormányt, hogy Gönczöl Katalin vezetésével munkacsoportot terveznek felállítani. A kormány felhatalmazást adott arra, hogy a miniszterelnök a munkacsoport létrehozásáról és feladatairól szóló kormányhatározatot két kormányülés között aláírja. Később, a december 6-i ülésről szóló jegyzőkönyvből kiderült, hogy a munkacsoportot létre is hozták: „a 2006. szeptember-októberi fővárosi demonstrációkkal, utcai rendzavarásokkal és rendfenntartó intézkedésekkel kapcsolatos eseményeket elemző szakértői” munkacsoportot. Ez lett a híres Gönczöl-bizottság, aminek a mai napig elérhető a weboldala.

A vizitdíj előkészítése

Ahogy azt a mostani kormány is megjegyezte, a nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvekből kiderül: a Gyurcsány-kormány már 2006 őszén elkezdett foglalkozni azzal, hogy előkészítse a vizitdíj bevezetését.

Az augusztus 31-i és szeptember 1-i ülés összefoglalójában már konkrétan leírták, hogy a kormány elfogadta az arról szóló előterjesztést, hogy 300 forintos vizitdíjat fizessenek azok, akik valamilyen egészségügyi ellátást vesznek igénybe. „Az alapellátásban alkalmanként 300 Ft, a beutalási rend alapján igénybe vett járóbeteg szakellátásában alkalmanként 300 Ft, kórházi ellátásnál napi 300 Ft a térítési díj” – olvasható az összefoglalóban. November 29-én aztán már arról is jelentést kapott a kormány, hogy állnak a vizitdíj bevezetésének technikai feltételei, milyen a bevezetés jelenlegi helyzete.

A vizitdíjat végül 2007 februárjában vezették be. Aztán egy évvel később, 2008 márciusában egy népszavazáson teljesen egyértelműen a vizitdíj fizetése ellen szavaztak a magyarok. Politikai elemzők már akkor is arról beszéltek, hogy a hárommillió szavazat a kormány korábbi döntése ellen egyértelműen totális MSZP-vereséget jelent. Pláne utólag visszanézve a népszavazás eredményéből egyértelműen látszott, hogy a Fidesz és Orbán Viktor lényegesen népszerűbb volt, mint Gyurcsány Ferenc és az MSZP, ezt aztán a 2010-es kétharmados Fidesz-győzelem még egyértelműbben igazolta.